Hírek, információk

Dallal-Tánccal Egymásért, 2007

Közzétéve: 2011. március 23. szerda, 09:18 |

2007. május 18-án ötödik alkalommal került megrendezésre a Fővárosi Önkormányzat tordasi Értelmi Fogyatékosok Otthona által szervezett Dallal – Tánccal Egymásért gálaest, a százhalombattai Barátság Művelődési Központban.

Egy szenzációs produkció nyitotta meg az ötödik százhalombattai gálát, a Nemzeti Színkottás Zenekar rengeteg (ha jól emlékszem kb. 30!) szintetizátorral, ritmushangszerekkel, gitárral szólaltatott meg több klasszikust. Hihetetlen volt, hogy néhány próba után micsoda összhangban zenélt a kb. 70 sérült művész.
A többi fellépő csapat is nagy sikert aratott, a műsorszámok között nem lehet és nem is szabad rangsort állítani. Minden fellépő más, mindegyikük egyedi, ugyanúgy, mint előadásaik. Öröm volt nézni a házigazda tordasiakat, akik 1-2 általam már jól ismert, illetve néhány új zenét is hoztak. Elképesztő volt a székesfehérvári Kiss Ákos, aki egy Ady verssel érkezett Százhalombattára és teljesen lenyűgözte a közönséget. Velünk volt még a korábbi gálákról már jól ismert „Reménysugár” zenekar, több remek táncprodukcióval a regölyi Hully-Gully Tánccsoport, és a Keyboard Music Color Band (szintén Regölyből). Láthattunk még egy könnyfakasztó előadást két bólyi fiataltól, akik egy gyönyörű zeneszámot adtak elő gesztus nyelven.
Látható, hogy tényleg minden produkció más és más, mégis egyvalami közös bennük: az az óriási erőfeszítés, az a hihetetlen munka, amivel egy-egy fellépésre készülnek az előadók. Köszönet érte a fellépőknek és a felkészítőknek egyaránt.

Remek hangulatot varázsoltak az est sztárvendégei is: Szandi egy „nosztalgikus egyveleggel”, Solymos Tóni régi jól ismert slágereivel, Horvát János és barátja egy felejthetetlen gitár produkcióval érkeztek. Végül, de nem utolsó sorban köszönet a remek műsorvezetésért Csonka Andrásnak.

Már a műsor kezdetekor világossá vált, hogy a nézőszámot illetően folytatódik az előző évek tendenciája, azaz egyre többen kíváncsiak a rendezvényre. A növekvő érdeklődés is jelzi, hogy igény és szükség van hasonló kezdeményezésekre. Ezek az alkalmak egyfajta segítséget nyújtanak nekünk ahhoz, hogy a nyugati világhoz hasonlóan a magyar társadalom is fel tudjon nőni egy nagyon fontos feladathoz: együtt élni az értelmi sérült társaikkal, elfogadni őket, megismerni és elismerni értékeiket, tehetségüket.

Százhalombatta, 2007.
Szalczer Márton, egy néző

A béke szigete - Tordas

Közzétéve: 2011. március 23. szerda, 09:17 |

www.fogyatekosugy.hu

Hatalmas többemeletes tiszta és rendezett vöröstéglás épület, óriási, földig és plafonig érő ablakokkal. Körülötte frissen zöldellő park, tisztaság, jó levegő. A nyitott kaput szép kerítés öleli körbe, a bejárat hatalmas üvegezett hallba vezet. Benne új, divatos, de kényelmes fotelek, néhány asztal.
Messziről-közelről akárki szállodának nézné, méghozzá igényes szállodának.
A látszat néha csal. Ez éppen a csalások egyik legjobbika. Ez a 2000-ben megnyitott bentlakásos intézmény a fővárosi fogyatékossággal élő embereket szolgálja, Budapesttől alig 30 kilométerre.

A körülmények
Az ilyen jellegű intézményekhez képest az itt élők 40,5 évnyi átlagéletkora fiatalnak számít. S ez nem csupán a papírok alapján igaz, de mozgásuk, tekintetük, egész viselkedésük is sugallja. Ugyancsak ritka ez, hiszen az értelmi sérülteket szolgáló intézetek többségében a lakók 60-80 %-a kap nyugtatókat, s ez is nyomot hagy rajtuk: gyakori a bágyadt tekintet, a nehézkes, csoszogós mozgás, az öreges üldögélés.
Itt mozgás jellemzi a teret, csak néhányan ülnek a hallban: péntek révén szüleiket várják.
Az új épület belseje sem hazudtolja meg külsejét. A folyosók szélesek, kényelmesek, sőt világosak.
A 200 lakó 4 50 fős csoportra, egyben külön folyosókra oszlik és egy folyosón 4 darab 12-13 fős lakóegységet találunk, saját teakonyhával, óriási, világos, gyakran teraszos nappalikkal.

Egy-kétágyas- négyágyas szobákhoz akadálymentes, ülőkével ellátott zuhanyozó és mosdó és viszonylag nagy előtér is tartozik, akkora szekrénnyel, amelyben minden lakó kényelmesen elrakhatja a téli –nyári ruhatárát (másutt gyakori, hogy a különböző évszakokban éppen nem szükséges holmit külön raktárakban elzárva tartják, sőt nem ritka az előírás: télen-nyáron három-négy váltás ruhánál nem lehet több egyszerre a szükségesnél, mert nem fér el.)

Azok számára, akik ágyban fekszenek, vagy jobban szeretik a fürdőkádas mosakodást, mint a zuhanyt, minden „tucatnyi” lakóegységhez tartozik egy nagy, többnyire emelővel ellátott kádas fürdőszoba.

A szobák és a közös helyiségek berendezése egységes, ízléses és kifejezetten igényes. Jól érzékelhető, hogy itt érvényesült a többnyire, általánosságban hangoztatott elv: a lakó olyat kapjon, amilyet a szakember magának, magán is szívesen lát.
A szobák hasonlóak, de össze mégsem keverhetők, a díszítések, a falak az elrendezés mindenütt kicsit más. Ezentúl az utolsó festés eredményeként már a lakóegységek falai is különböznek.

A folyosó falait végig a lakók készítette képek, rajzok, kézműves dolgok és igényes reprodukciók díszítik, a színek és a formák egyaránt világosak és vidámak.

2000-ben, amikor az új 200 fős intézményt megépült és megnyílt, 50-en maradtak a régi kastély intézetben, igazán mostoha körülmények közt. És éppen a legsúlyosabb sérültek, aligmozgó, ágyhoz kötött emberek. 2 hónapja végre megnyílt az új 4 egységből álló egyszintes pavilon. Itt is 12 fős egységek, külön mozgássérült pavilon, sajátos fürdőszobával, speciális terápiákkal, így hydroterápiával is.
Az egyik pavilon falán gyönyörű mozaikokból kirakott 3 méteres fa.
Az itt dolgozók keze-munkája.

Az étkezés
A legtöbb intézetben, így itt is az étkezés, az ebéd a vacsora központi helyet foglal el. Ez általában az a terület, ahol a legkevesebb a panasz. Szinte mindenütt jó a „kaja”. Az már ritkább, ami itt látható: a hagyományos és imádott magyar konyha mellett és helyett megjelenik az egészségesebb élelmezés igénye.
A minőség olyan jó, hogy sikerült áttörést elérniük. A környékről 30-40-en bejárnak ide ebédelni. Az ebédek házhoz vitelét is vállalják. Szociális étkezés a menü kb. 350-400 Ft, a szokás árkategórián belül, de annak alján van. Az ebédek kihordását is vállalják.
Lakodalmak szervezését is vállalják, akár helyben, akár másutt. A lakók nagyon élvezik az ilyen eseményeket, megnézhetik a táncot, a díszes termet, a vidám evés-ivást, a menyasszonyt stb.
A fodrászatot – szintén vállalkozásba adták ki, ők diktálják az árakat. Itt is elérték, hogy a faluból idejárjanak.
A büfé ugyancsak vállalkozásban működik. Megéri, s egész nap, s mindennap nyitva ( másutt hetente egyszer-kétszer néhány órára.) Benne saláta, szendvics, túrórudi, üdítők – szokványos iskolai, munkahelyi büfé, a lakók számára megfizethető jóval olcsóbb árakkal.
Mint minden felnőtt ember, az itt lakók is szerelemről, házasságról álmodnak – ám erre másoknál jóval kisebb az esélyük. Mégis egyre több helyütt látjuk: vannak együttélő párok, itt pl. Tartós kapcsolatok is, változó párok is.

Saját segítő – mindenkinek
Mindenkinek saját „mentora” segítője van. Így gondjával ehhez fordulhatnak és nem az aktuális ügyeleteshez. Az ő dolguk, hogy a rájuk bízott lakót önkiszolgálásában segítsék, tanítsák, fejlesszék.
A mentálhigiénés fejlesztőkre egyenként 30-40 lakó számít, heti átlagban 2x20 perc jut egy lakóra.

A munka
A műhelyekben valódi munka folyik. Egyrészt a védett munkahely – a 3 közül csak a Kézmű maradt- alkalmazottjaiként kapnak feladatot, másrészt az intézet saját maga szerez megrendeléseket. Akár Kézmű, akár saját megrendelés, határidős, érdemi munkát vállalnak és a lakók számára megfizetett munkát.
Ilyenek a csomagolás, gyöngyválogatás, zacskózás, papírhajtogatás.
A munkák másik részét a belső, háztartási és háztáji jellegű munkák, mint mosoda, vasalás stb. alkotják.
A Kézműipari 3 saját műhelyt és egy papírműhelyt is bérel az intézettől és működtet a lakók számára. A munka régebben szivacsvagdosás, kábeltisztítás volt. Az évek során lassan bővül a terep.
Látogatásunkkor éppen mindenki gyöngyöt csomagolt apró zacskókba, az egyik magazinhoz lesz ajándék. A hétvégi határidő miatt mindenki beszállta munkába.
Szövőszékek, szövőkeretek, fazekasműhely és külön varroda színesíti a lehetőségeket. A nyersfehér álompuha szőnyegek bizonyára kelendőek a piacon. Lábon eladják és rendelésre is dolgoznak – s valóban- piaci színvonalú az árú.

Terápia
Mindezt a terápiás foglalkozások egészítik ki. Ilyen a kosárfonás, a kézművesműhely, a gyöngyfűzés, a varrogatás, a fitness terem, a zenekar és sok más is.
Ezentúl a súlyosabban halmozottan sérültek számára Snoezelen terápiás szobák halk zenével, megnyugtató vízággyal, puha fotelokkal, és apró víztoronyban a színek táncával. Ide nemcsak a legsúlyosabbak jönnek, bár nekik találták ki ezt a terápiát, de mindenki szereti.
Látogatásunkkor színjátszó körük jelmezeit varrták éppen a hétvégi fellépésre készültek. A színészeten kívül irodalom szakkor van a könyvtárban és zenekaruktól zeng az ebédlőhöz tartozó szárnyépület. Nem igazán jutna senkinek eszébe, hogy sérült fiatalok játszanak.
Mindezen lehetőségeket számos külső szabadidő program egészíti ki, az intézetben külön főállású szabadidő szervező dolgozik.
A különféle foglalkozásokon mindenki szabadon, saját döntése alapján vesz részt. Ügyelnek rá, lehetőleg senki se töltse magányosan szobájában semmittevéssel délutánjait.

Jövedelem
A havi térítési díj 33 000 forint, a járadékokból és a fizetésből együttesen ezt kifizetve a dolgozóknak kb. 30 40 000, de akad, akinek 45 000 Ft-ja marad. Aki nem dolgozik, azt próbálják munkaterápiával munkajutalomban részesíteni.
Ezt a pénzt arra költik, amire kívánják.

Kapcsolattartás
A lakók a kezdeti lelkesedés és a 30 km-nyi távolság ellenére eltávolodnak családjuktól. Hetente kb. 15 %-ukhoz jár látogató, a többséghez csak havonta, de sokkal inkább évente, leginkább a jeles ünnepeken.
Ezért az ünnepeknek különös a jelentőségük. Valódi eseményt jelent számukra a készülődés, a mindennapokból való kiemelkedés, a családtagok esetleges látogatása.
Az évi 2-3 szülői találkozón 50-60-an vannak, ez nem sok, 250 lakóhoz képest.
Hiába, a szülők öregszenek, meg is nyugszanak, hogy jó helyen van a „gyerek”.

A hangulat
Mindenütt nyugalom, mosoly. Az egyik helyütt valaki kiabál. Néhányan odamennek, megnyugtatják – nem rohannak a pszichiáterért.

Kisütött a nap mindenki a kertet kereste. A súlyos sérült lakók is békében élvezték a kertet, a napot, a csöndet és nyugalmat. A segítők körülöttük sertepertéltek, figyelik kívánságaikat, jól vannak-é. (Beszélni alig tudnak.)
Összefutunk az egyik rég ismert fiatallal. Az iskolából és számos lakóotthonból úgy küldték el: agresszív, kezelhetetlen. Most nyugodt, kedves, az egyik legkönnyebb kezelhető lakó. És nem emelték, csökkentették gyógyszereit.
Nyugalom van körülötte, emberhez méltóan bánnak vele. S minden gyönyörűséges palotánál fontosabb.
Ha már nem lehet otthon – ahogyan egyikünk sem édesanyjával együttlakva öregszik –akkor legyen béke, csend szeretet.
Mégis béke van.

(Csató Zsuzsa)

Németországi tanulmányút 2006.

Közzétéve: 2011. március 23. szerda, 09:15 |

Németországban vett részt egy szakmai tanulmányúton a Fővárosi Önkormányzat tordasi otthonának 6 szakdolgozója, 2006 október 16 és 29 között.

A fogadó partner az Evangélikus Diakonie Stetten, Kernen volt.
A tordasi otthon pályázatot nyújtott be a Tempus Közalapítványhoz.
A Leonardo da Vinci mobilitási program finanszírozta a szakdolgozók 2 heti Németországban való tartózkodásának teljes költségét.
A tordasi otthonnak ez a második sikeres pályázata Tempus Közalapítványnál.
A 2004-es projektjükkel Mobilitási Nívó díjat kaptak 2005-ben a szakmai program magas szintű teljesítéséért. A 2006-os tanulmányút kapcsolódik az elsőhöz, itt a megváltozott foglalkoztatási törvényhez kerestek új utakat és megvalósítható jó ötleteket. A projekt címe és megfigyelésük tárgya az ” Élethosszig tartó tanulás folyamata a munkára felkészítés és az aktív munka folyamatában, volt. A kollegák az Evangélikus Diakonie Stettennek köszönhetően ”a születéstől a halálig,, mindent megnézhettek és nagyon gazdag tapasztalatokkal térhettek haza.
Fontos még kiemelni, hogy vendéglátóik vendégszeretetének köszönhetően nem csak szakmai, hanem kulturális tudással gyarapodhattak. A Diakonie Stetten és a magyar szakdolgozók kapcsolata, együttműködése, munkálkodása, példaértékű lehet az európai szakképzési utakat keresők számára.
Megszerzett tudásukat és új ötleteiket, folyamatosan tovább adják a szociális szféra és a civil szféra számára. Ezekben a nehéz időkben is fontos a továbbképzés és a megújulni akarás képessége.
A tordasi otthon mindent megtesz azért, hogy folyamatosan képezze dolgozóit, a változó minőségi követelményeknek megfelelően.
Jövő évi terveik közt szerepel egy inclusíót megvalósító projekt, ami értelmi fogyatékos személyek és segítőik, valamint a civil szféra tanulmányait és továbbképzését segíti majd.

Márkusné Varga Judit
projekt koordinátor

Ápoló-gondozó otthon átadása

Közzétéve: 2011. március 23. szerda, 09:14 |

Egyedülálló, családias jellegű ápoló-gondozó otthont adott át ünnepélyes keretek között Ikvai-Szabó Imre főpolgármester helyettes Tordason. A Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthonában ezen túl 60 értelmi és mozgássérült fogyatékos ember számára biztosítanak olyan otthont, amelynek építészeti megoldása, berendezése és felszereltsége maximálisan igazodik funkciójához, az ott élők mindennapjaihoz. A beruházás teljes költsége 250 MFt.

A Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthonában, Tordason 260 középsúlyosan, súlyosan értelmileg akadályozott ember számára biztosít ellátást. A közel 300 itt élőből, a családias jellegű, kis létszámú elhelyezést biztosító négy ház olyan otthont kínál, amelyet akadálytalanul használhatnak lakói. Az e lakóformában élő értelmi fogyatékos emberek itt nem csak lakóként élhetik mindennapjaikat, hanem igénybe vehetik a különböző szolgáltatásokat is. Így mozgásfejlesztésükhöz mozgás-stúdió áll rendelkezésükre, az autisztikus és autista fiatal felnőtteknek speciális berendezésekkel, bútorokkal felszerelt foglalkoztató szoba segít a fejlesztésben, foglalkoztatásban. A súlyosan, halmozottan sérült embereknek pedig a „Snoeselen” szoba nyújt lehetőséget érzékelésre, lazításra.
Ezzel a tordasi otthon vezetése hangsúlyozni kívánja, hogy a pszichoszociális szolgáltatások olyan résztvevőinek tekinti a lakókat, akik nem egyszerűen betöltik a „gondozottak” az „ápolásra szorulók” passzív szerepét, hanem aktív részesei és alakítói lesznek mindennapi életüknek. Ez a szemlélet az intézetben dolgozó munkatársak számára is nagyon jelentős szakmai kihívás, mivel a perifériára szorult autisztikus tüneteket mutató, halmozottan sérült, valamint értelmileg és mozgásukban akadályozott felnőtt emberek otthonteremtéséről van szó.
A megépült otthonok az itt élő emberek életét teszik emberibbé, egészségesebbé, kultúráltabbá és boldogabbá. Ezzel együtt a beruházás és az ezzel járó szolgáltatás megegyezik és hozzájárul az intézmény fontos hitvalláshoz. Eszerint az otthon tiszteletben tartja az értelmileg akadályozott személyek egyéniségét. Elismeri, hogy a személyes bánásmóddal, képzéssel és gondozással fejleszthetők a képességeik. Alapvető jognak tekinti, hogy egyéni képességeik szerint méltóságteljes emberi életet éljenek, kivegyék részüket a társadalom jobbításából. Az otthon a szakmai szolgáltatás során messzemenőkig szem előtt tartja, hogy az ellátottak képességei nagyon különbözőek. Ezért a legfontosabb cél, hogy az otthon az ellátottak személyes szükségleteit kielégítő, minőségi szolgáltatásokat nyújtsa.
A beruházás teljes költsége 250 MFt.

2006. április 28.

Papíripari Foglalkoztató Centrum

Közzétéve: 2011. március 23. szerda, 09:13 |

A Tordason működő Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona új munka-rehabilitációs foglalkoztatási formát indított az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium pályázati támogatásával!

Papíripari tevékenység keretében 16 fő értelmileg sérült fiatal értékteremtő munkálkodása folyik napi négy órában, egy munkavezető irányításával Martonvásáron, a régi malom épületben ( Deák Ferenc utca 1.)
Az előállított termék színes, gyűrt csomagoló papír, mely értékesítésre kerül igen kedvező áron. Ajándékcsomagolásra, virágcsokrok készítéséhez, kézműves termékek előállításához egyaránt alkalmas. 100 db feletti vásárlás esetén igen kedvező nagykereskedelmi áron is kapható, viszontértékesítés esetén jelentős árrés alkalmazására nyújt lehetőséget!

A vásárlás, megrendelés helyszíne:
Kincses Sziget
Martonvásár Brunszvik u. 1/C (Szolgáltatóház!)
Tel: 30 9935007
e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Mobilitási Nívódij 2005.

Közzétéve: 2011. március 23. szerda, 08:59 |

Forrás anyag:
Leonardo Nemzeti Iroda:
Mobilitás nívódíj 2005
A kiemelkedő színvonalú Leonardo da Vinci mobilitás projektek elismerése

Mobilitási Nívódij 2005

„Az értelmi fogyatékos személyek foglalkoztatása a lakószférán kívül - integrált munkahelyek”

Pályázó intézmény	Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékos Személyek Otthona, Tordas
Kontakt személy	Mezeiné Sánta Klára
Telefon	(22) 467-201
E-mail	Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Projekt száma	HU/04/EX/407
Pályázat célcsoportja	Humánerőforrás vezetők, szakképzési vezetők és munkatársak, oktatók, foglalkoztatási tanácsadók
Bevont partnerintézmények	Landshuter Werkstätten, Németország (www.lh-lawe.de)

A projekt tartalma

A projekt keretében a projektgazda szakmai igazgatóhelyettese, az egészségügyi vezetője, egy személyi segítője, egy személyi fejlesztője és egy szociális munkása kéthetes továbbképzésen vett részt a németországi Landshuti Védőüzemekben. Felkészítésként intenzív német nyelvkurzuson vettek részt a kiutazók, amelynek segítségével a tanulmányút során önállóan tudtak kommunikálni, nem volt szükségük tolmácsra.

A projekt nívódíjas elemei

Az első Leonardo projektjét menedzselő projektgazda kiváló munkát végzett, alaposan előkészítette projektjét egy előkészítő látogatás során, nagy hangsúly fektetett a potenciálisan sok kedvezményezett közötti, pályázati rendszerű kiválasztásra, jól megtervezte a beszámolók űrlapját, és a disszemináció is sokoldalú volt. A kiválasztás eredményességét a beszámolók igazolják vissza. Sejthető, hogy a menedzsment tág teret biztosít az eredmények, a korszerű szemléletű szakmai munka terjedésének.
A beszámolók alapján világos, hogy mind az öt kedvezményezett profitált a kéthetes tanulmányútból. Bár a beszámolók nem hosszúak, de egy előzetes űrlap alapján jól strukturáltak, és valamennyiben találhatók fontos meglátások, összehasonlító, szakmai reflexióra utaló részek. Olyanok, amelyek vagy az illető munkájában, vagy az intézmény egészének szakmai életében szerepet játszanak. Valamennyi kedvezményezett részt vállalt előadás formájában is tapasztalatainak megosztásából. Az intézményben a tanulmányút óta olyan innovációk Indultak el, illetve vannak formálódóban, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a Németországban szerzett tapasztalatokhoz.
Az első projektjét megvalósító intézmény tapasztalt projektezőkkel egyenrangúan színvonalas projektmenedzsment munkát végzett, de a magas színvonalhoz hozzájárult a legjobb első projekteket jellemző lelkesedés, és az itthoni szakmai kultúrában megalapozott, tágabb szakmai világba való betekintés szakmai tanulásának élménye, amely együtt járt a tapasztaltak kritikai értékelésével, hasznosíthatóságának átgondolásával. A projekt hozzájárult az intézmény fejlődési pályájának megerősítéséhez, az azon való haladás gyorsításához, konkrét innovációkat eredményezett, kulcsfontosságú szakemberei számára szakmai alapélményt és remélhetően további szakmai együttműködési lehetőséget adott.

Dortmundban voltunk

Közzétéve: 2011. március 23. szerda, 08:56 |

Otthonunk zenekara a Tordasi Szivárvány Együttes részt vett az Együtt Kerek a Világ! XVIII. Országos és VI. Nemzetközi Kulturális Fesztiválon Egerben. A Fesztivál nézői között jelen volt a dortmundi Egyetem professzora, Irmgard Merkt asszony és a fellépő szereplők közül az intézményünk zenekarát is meghívta az általuk rendezett Europa In Takt konferencia és fesztiválra.

A zenekar 2005. szeptember 28-án repülőre ült, hogy a fesztiválon részt vegyen.

A zenekar tagjai: Németh Sarolta, Kövesdi Zoltán, Vincze Ferenc, Négyessy Tamás, Lakatos Rudolf, Pajter Teréz, Balogh János, Vass Árpád, Provoda József.

Négyessy Tamás és Pajter Teréz életében először utazott repülőgépen. Tamás nagyon élvezte, ahogy a magasba emelkedett, különösen az tetszett neki, hogy a repülőgép első részében foglalt helyet és találkozhatott a kapitánnyal is.
A megérkezést követően a csoport egy nyitó ünnepségen vett részt, ahol vak gyermekek szerepeltek, zenei improvizációt adtak elő a kivetítőn megjelenő képekhez.
Öröm volt számunkra, hogy amit csináltak, azt nagyon élvezték. Mi csak reménykedni tudtunk, hogy a mi szereplésünk is hasonló sikert fog hozni.
A szállásunk a Kolping szállodában volt, amely egy ifjúsági szálló.
A zenekar tagjai két különböző csoportfoglalkozáson vettek részt az ott töltött idő alatt. Az egyik csoportban Filippino botharcosok ritmusgyakorlatát tanulták, a másik csoportban a bohócművészet rejtelmeivel ismerkedtek. Steffen a táncoktató mindenki kedvencévé vált. A táncoktató arra kérte a magyar csoportot, hogy önálló koreográfiával készüljön, melyet örömmel tettünk meg, bevetve az őserdei harcos tudásunkat. Zusana és Robert Erby főbohócként megtanította, hogy mimikával és gesztusokkal mit lehet egy bőröndből, egy kalapból, egy labdából kihozni, hogyan lehet vele úgy játszani, hogy a közönség nevessen. Azt elfelejtettük, hogy ezen a fesztiválon nem csak magyarok, hanem franciák, dánok, portugálok is részt vettek. Ők is különböző csoportokban, különböző eszközökkel ritmusgyakorlatokat végeztek, énekeltek. A csoportok a műsorukat a dortmundi Városházán adták elő, nagy sikert aratva.

Zenekarunk az Egyetem aulájában lépett fel, nagy sikerünk volt, többször visszatapsoltak és még egy számot elő kellett adnunk.
A búcsúzás nehéz volt a többiektől, mert a pár napi ottlét alatt nagyon összebarátkoztunk. Nagyon jó volt az út, jövőre is el szeretnénk menni ilyen programra.
Köszönjük Mattyasovszky Zsófiának a lehetőséget, s a fáradhatatlan tolmácsolást.

Tordas, 2005.10.10.
Pajter Teréz, Négyessy Tamás, Lakatos Rudolf

További hírek és információk az együttesről a zenekar honlapján a www.tordasiszivarvany.hu oldalon.

"ÜSTÖKÖS" kísérleti program

Közzétéve: 2011. március 23. szerda, 08:54 |

2004 októberében a Leonardo da Vinci program keretében alkalmunk nyílt egy németországi tanulmányútra, Landshuti Üzemek s a hozzájuk tartozó lakóotthonok látogatására.

A fogyatékos emberek foglalkoztatását biztosító, öt telephelyen működő üzem dolgozói értelmi fogyatékos illetve megváltozott munkaképességű emberek. Célunk a sérült emberek foglalkoztatási integrációjának megvalósulási lehetőségeinek, formáinak megfigyelése volt. Ehhez kapcsolódóan teljes körű képet igyekeztünk kapni az értelmileg akadályozott emberek életéről, lakhatási formáiról, ellátásukról, életlehetőségeikről. Delegációnkban az én feladatom - személyi gondozóként - kiemelten a gondozási tevékenység megfigyelése volt, így különös érdeklődéssel tekintettem a lakóotthonokban folyó segítő tevékenységre. Az ott töltött két hét alatt sok hasznos tapasztalatot és pozitív élményt szereztem. A legfontosabbak ezek közül, hogy az otthonokban a gondozók sok közösen szervezett szabadidős programon vesznek részt a csoportjukba tartozó sérült emberekkel. Ennek eredményeként az otthonokban igazi családias légkör alakult ki, a gondozó és a sérült személy közötti viszony is megerősödött, nőt az egymás iránti bizalom, emiatt hatékonyabban tudtak együttműködni a mindennapok feladatainak megoldásában. A gondozók munkája eredményesen segítette a sérült emberek életminőségének az átlagemberéhez való közelítését.
Hazatértünkkor újult erővel és cselekvési vággyal fogtunk neki a németországi tapasztalatok itthoni alkalmazásának, ennek egyik eredménye az általam kezdeményezett, s a szakmai vezetés által támogatott „Üstökös” program.

1. A kísérleti program célja:
- A személyi gondozói rendszer hatékonyabbá tétele közös élményeken, tapasztalatokon keresztül
- A személyi gondozók komptenciájának növelése, ezáltal a belső motivációra épülő személyes felelősségvállalás erősítése
- A közösségi szintek erősítése

2. A kísérleti program tartalma:
- A tordasi otthon személyi gondozói önkéntesen vesznek részt a programban
- Az általuk kiemelten segített, egy lakrészben élő ellátottak közösségé formálása, annak további helyi illetve tágabb közösségi szintekbe való beépülése is a célrendszer részét képezi
- A személyi gondozók munkaidejüket hatékonyabban kihasználva lakóközösségükkel - annak tagjai egyéni szükségleteit figyelembe véve - felkeresik az otthonban rendelkezésre álló fejlesztő, rekreációs, relaxációs helyszíneket, az együtt eltöltött időt kellemessé teszik a lakók számára
- A kísérletbe bekapcsolódó személyi gondozók nagyobb mértékű önállóságot kapnak a szobaközösségek programjainak szervezésében túllépve a gondozási feladatokra szűkített szakmai tevékenységen.

A kísérleti program 2005. január 17.-én indult el 14 személyi gondozó részvételével. A programban az önkéntesség elve folyamatosan érvényre jut, így a résztvevők lelkesen, sok egyéni ötletet beépítve végzik munkájukat. A személyi gondozók saját egyéniségüknek megfelelően szervezhetnek programokat lakóik számára, használják a rendelkezésükre álló fejlesztő stúdiókat, melyek kihasználtsága lényegesen megnőtt a program elindítása óta.
Ezekben a stúdiókban nagyon kellemesen és hasznosan tölthetik együtt az időt a gondozók és lakók. A stúdiók sokszínűségének köszönhető, hogy mindenki megtalálja a saját egyéniségének és érdeklődési körének megfelelő elfoglaltságot.
A változatos tevékenységek során szerzett élmények, a közös munka hozzájárul ahhoz, hogy a személyi gondozó és az értelmi fogyatékos személy közötti „viszony” elmélyüljön, ezáltal az együttműködés hatékonyabbá váljon, a bizalom kölcsönösen megerősödjön. Ennek következményeképpen a személyi gondozói rendszer hatékonyabban működik és egy otthonosabb, komfortosabb légkört teremthettünk meg, amiben a családmodell jobban érvényesül.

Együtt biztonságban, szeretetben....

A személyi gondozók a programokról, a stúdiókban végzett munkáról dokumentációt vezetnek. Az Üstökös programban résztvevők a dokumentációkban leírtakat, az esetlegesen felmerülő problémákat rendszeres megbeszéléseken közösen elemzik, az elért eredményeket értékelik. A program kísérleti jellegének záró akkordjaként a Vértes hegység természeti környezetében, a gánti Fecskepalotában három napot tölthettek együtt a program résztvevői.

3. Önmegvalósítás a Fecskepalotában
Az „ÜSTÖKÖS” program őszi 7 napos önkéntes gyakorlati továbbképzés első modulja volt. Szervezője a tordasi otthon, támogatója a „Jövőt nekik is” Alapítvány volt, mely biztosította a gazdag tecnikai felszerelést ( projektor, hordozható számítógép, stb.), valamint a kézműves tecnikákhoz szükséges anyagokat.
A Fecskepalota akadálymentes, a Vértes hegység gazdag természeti környezetében épült üdülőház, mely közös programok bonyolítására, aktív pihenésre, a természet élvezetére kiválóan alkalmas. Az Üstökös program résztvevői a személyi gondozásuk alá tartozó sérült emberek segítségével gyakorlati önképzés, szervezett továbbképzés résztvevői lehettek. A résztvevők a következő területeken nyerhettek ismereteket:
- Szervezési feladatok: Utazás anyagi feltételeinek előkészítése – kapcsolat a gondnokokkal, szükséges nyilatkozatok beszerzése, ruházat, szükséges eszközök előkészítése, programszervezés
- Egyéni fejlesztés önkiszolgáláson kívüli területei: szocializáció, foglalatosság, kognitív területek
- Kézműves technikák elsajátítása
- Önismeret, önértékelés
- Egészséges életmód
- Személyiségfejlesztő tréning

A három napos tábor az önkéntesen résztvevő sérült emberek és személyi gondozóik számára közvetlenebb kapcsolatot, közös programokat, kirándulást, szórakozást, pihenést, vidám őszi hétvégét jelentett.
Hivatott volt az ÜSTÖKÖS program eredményességét igazolni, emellett a közösen eltöltött idő még jobban megerősítette azt a köteléket, ami lakó és gondozója között alakult ki.
A tábor előkészületeiben a személyi gondozók tevékenyen részt vettek. Feladatuk volt, hogy lakóikkal közösen programtervezetet készítsenek el annak érdekében, hogy a három nap hasznosan és kellemesen teljen el. A napi programok igen változatosak voltak, a környezeti feltételek miatt az egyik legkedveltebb program a kirándulás, túrázás volt. Bebizonyítottuk, hogy lehetetlen nem létezik, és közös erővel a mozgásukban korlátozottak is eljutottak oda, ahova korábban csak egészséges társaik juthattak el.

Nincsenek akadályok....

Ezek a túrák sok pozitív élménnyel gazdagították a program résztvevőit, kinek a saját korlátainak legyőzése, kinek a segítségnyújtás, csapatmunka adott új lendületet. A résztvevő lakókat és gondozókat igazi csapattá „kovácsolták” a kihívások. Minden nap estéje vetélkedőkkel zárult, melyek a közösségi szellemet, az összetartást erősítették. Ezek játékos vetélkedők voltak, mégis csodálatos volt látni, hogy mindenki mennyire aktívan és örömmel vett részt a feladatok megoldásában.

Együtt minden könnyebb....

Az egyik legkedveltebb feladat a Kareoki volt, melyben a közös éneklés élménye felszabadította, aktívvá tette a legzárkózottabb, visszahúzódó személyiségeket is. Ennek a feladatnak is nagyon nagy szerepe volt a közösségformálásban, az együttműködés hatékonyabbá tételében. Mindezt bizonyította, hogy olyan emberek, akik közösségben nehezen nyílnak meg, most boldogan és felszabadultan kapcsolódtak be az egyre több odafigyelést, alkalmazkodást, önfegyelmet kívánó tevékenységbe.
A feladatok sorát kézműves foglalkozások színesítették, melyen együtt tanult, s jutott kreatív élményhez a sérült ember és személyi gondozója. Egymást segítve lettek birtokosai az elkészült saját alkotások által megélt sikerélménynek. Részük volt közös speciális gyógytornában, a kemencében sült házi bukta és lángos kóstolásában, az érdeklődök végigjárták a Bányamúzeumot, mely sok hasznos információt adott a környék életéről, a természeti adottságokról, a bauxit bányászat múltjáról. Talán a legkedveltebb program a lovaskocsizás volt. Nagy örömet okozott a lovak patkóinak ritmikus üteme mellett - a kerekesszéket elfelejtve - „magasról” nézni a bauxitos, vörös talaj mellett sokszínű zöldben pompázó tájat, élvezni az oxigénben gazdag vértesi levegőt.

Minden feladat, amit megterveztünk, és amikben részt vettünk lakóinkkal, a célunkhoz közelebb segített minket. Nagyon fontos, hogy a kölcsönös bizalom kialakuljon, hiszen csak így válhat hatékonyabbá a személyi gondozói rendszer.
Gánton bebizonyítottuk magunknak és mindenki másnak, hogy kitartással és csapatmunkával nem ismerünk lehetetlent és elérhető az, amit célul tűztünk ki magunk elé.

Egy következő közösségi szint....

A közös három napot további két szakmai nap követte, amelyen már csak a személyi gondozók vettek részt. Az ÜSTÖKÖS program folytatásáról döntöttünk, feltétlen célunk az eddigi eredmények továbbvitele, a helyi lehetőségek, adottságok további hatékony kihasználása az otthonban élő sérült emberek életminőségének emelése, egyéni fejlődésük, boldog, tevékeny emberi életük elérése érdekében.

Tordas, 2005.09.20.

Németh György
személyi gondozó
a Leonardo projekt kedvezményezettje

14. oldal / 14

Fejér Megyei Gesztenyés Egyesített Szociális Intézmény

Friss hírek, információk

Egyéb szolgáltatások