Fejér Megyei Gesztenyés Egyesített Szociális Intézmény

„Marketing tevékenység és üzleti tervezés a szociális intézményekben” címmel szeptember 17-én rendezték meg a budapesti Hotel Griffben a Szociális Segítők V. konferenciáját. Mezeiné Sánta Klára főszervező a Fővárosi Önkormányzat Tordasi Fogyatékos Otthonának intézmény vezetője attraktív bevezetőjével („Hogyan adjunk el egy kockás füzetet?”) - kezdődő tanácskozás, már az első percekben sejtette a téma fontosságát, új módszereket kell bevezetni a szociális intézmények fenntarthatóságának érdekében, új kezelhető modellekre van szükség a gazdasági megszorítások kivédésére. Az alábbiakban a konferencia előadásainak rövid összegzésére vállalkozunk, néhány megragadható fogalmi, tartalmi újdonság közreadásával.

Dr. Mitev Ariel marketing szakember, a Corvinus Egyetem adjunktusa a marketing tevékenység szükségességéről beszélt a hallgatóság előtt, mindenekelőtt megcáfolván azokat a régi előítéleteket, amelyek éppen a szociális vagy a civil érdekvédelmi szféra szereplőinek unos - untalan ismételt megnyilatkozásait jellemzik. Az intézmény-, műhelyvezetők gyakran ma is hárítanak, „egyáltalán nincs szükség a szociális marketingre, sem az ebből adódó értékesítési szemléletre, üzleti tervre, hiszen nincs is igazi konkurencia ezen a piacon.”
A dolgok azonban változóban vannak. Nos, a vállalkozási alapismeretek, a termékfejlesztés és eladási stratégia kialakítása ma épp úgy követelmény ebben a szférában is, mint a kereskedelmi élet bármely más szintjén. A nagysikerű, lendületes, a külföldi reklám illusztrációkkal szemléltetett előadás egyébiránt a nyugati, társadalmi célú reklámozás és sajtókultúra trendjeiben is betekintést engedett.
Tarjányi Orsolya a NESsT Vállalkozási Alap vállalkozásfejlesztő tanácsadója a sokszor kiszámíthatatlan, változó kormányzati politika és az egyre csökkenő támogatások helyzetét feltárva kezdte meg előadását. Emlékeztetett néhány tényre, például a gazdasági válság következtében végbemenő forrásmegvonás mértékére, hiszen a pénzügyi krízisben éppen 120 milliárd forinttal jut kevesebb majd az intézményeket fenntartó önkormányzatoknak 2010-ben. Súlyosbítja a szociális szféra és az ott dolgozók helyzetét, hogy az EU-s források nehezen megszerezhetők, illetve túlságosan nagy terheket rónak az intézményekre, nehéz az alapvető működési költségekre forrásokat találni, s a hazai „ jótékonysági iparág” még csak kialakulóban van. Jogos tehát az igény, hogy egyre komolyabb lépéseket kell megtenni a bevételtermelő tevékenységre, mint valódi és koncepciózusan felépített társadalmi vállalkozásra. A NESsT (Nonprofit Enterprise and Self -sustainability Team) tevékenységének megismertetése egy egészen új világot nyithat meg a szociális segítők vagy éppen új típusú vállalkozó előtt, hiszen egy olyan nonprofit szervezetről van szó, amelynek tevékenysége megragadható akár három oldalról is, részint mint NESst Vállalkozási Alap, amely tíz országban működik és számos társadalmi vállalkozásnak nyújt pénzügyi és vállalkozásfejlesztési támogatást, illetve programot. A másik két tevékenység is hasonlóan magas célokat képvisel, hiszen mint Szakmai Műhely segíti a működő gazdasági modell létrehozását, illetőleg a nem kevésbé fontos NESsT Consulting, amely szaktanácsadási működésével, képzéssel, kutatással járul hozzá a pénzügyileg is sikeres szociális vállalkozások felépítéséhez.
A NESsT Vállalkozási Alap programja két egymásra épülő szakaszból áll, az elsőben a társadalmi vállalkozás felmérése és megtervezése, míg a második szakaszban a kiválasztott szervezetek közvetlenül testreszabott üzletvezetési és pénzügyi segítséget nyernek. A konferencia lényeges és figyelemre méltó előadása volt az üzleti tervezés folyamatának lényeges elemeinek bemutatása, megtanítása, amely sok más piaci ismeret között a felelős piacelemzésre irányította az érdeklődést. Vegyünk néhányat máris: fejlődő vagy hanyatló iparágban kívánunk e- eladni, melyek a helyi tendenciák a termékkel kapcsolatosan, mennyire nehéz belépni ebbe az iparágba, mennyire sikeresek az új vállalkozások ebben az iparágban? A célpiac elemzésének felmérésekor ismernünk kell, hogy a célzott vásárláskor demográfiai jellemzőit, milyen gyakran használják ezt a terméket, mekkora a piac, hányan vannak a megcélzott vásárlók, vagyis a leendő vevőink.
S mivel a szociális piacon is verseny folyik, így az üzleti tervben lényeges, hogy a célpiacon értékesítést folytató más cégek feltérképezése, vagyis versenytársaink megismerése. A pozicionális kérdéseivel is szembesül a szociális vállalkozás vezetője, vagyis hogyan illeszkedünk, hogyan illeszkedik termékünk a jelenlegi piacba?
Alapos előkészítést igényel áraink, termékünk (alapanyag, minőség, jellemzők, stb.) összehasonlítása, az értékesítési csatornák kiépítése, vagyis a termék eljuttatása a vevőkhöz. Mindezen aprólékos előkészület és gazdasági analízis dacára is számolnunk kell a lehetőségeik határaival és veszélyeivel, hogyan fog változni a piac a jövőben s milyen külső tényezők lehetnek hatással a piac alakulására.
Ezt követően Tollár Mónika on-line marketing szakértő igazán húsba vágó kérdéssel élénkítette a konferencia közönségét, vagyis milyen a jó website és nyomában a második alapkérdés: vagyis mit, mikor, mennyiért, kinek és hogyan akarunk eladni honlapunk segítéséve, s egyáltalán milyen értékesítési céljai lehetnek egy websitenak? A bőséges honlap példázatokat hordozó előadás, elsősorban a női vásárlóréteg, mint döntéshozó „örömszerző” vásárlási szokásaiban mélyedt el, ahol a webshopok, házi manufaktúrák fotókkal bőven illusztrált netes kínálatát mutatta be az előadó.
Ezt követően Jakab Áron designer a fruit of care társadalmi vállalkozás és márka fejlesztője következett „PR, marketing létjogosultsága az üzleti tervezésben „címmel.
Mint elmondta a minőségi (design) kézműves ajándék és lakás-kiegészítőket magába foglaló fruit of care márkával hosszú távra terveznek máris, egyúttal jellegénél fogva úttörő és piacvezető társadalmi vállalkozást szeretnének létrehozni, amely bővülő termékkínálatot biztosít, egyre több szociális foglalkoztatás termékeit integrálva, célcsoportjuk elsősorban fiatal, jómódú budapesti nőkre korlátozódik, illetve európai célcsoportra fókuszálnak a fenti jellemzőkkel.
Missziós és pénzügyi céljaik között szerepel a gazdaságilag fenntartható foglalkoztatás biztosítása az értelmi sérült munkavállalók számára, a többségi társadalom számára bemutatni a fogyatékkal élők értékteremtő képességét, valamint a tulajdonos nonprofit szervezetek alulfinanszírozott tevékenységei számára forrást biztosítani.
Opitz Magda és Ivánku Zsuzsa az Aktív Műhely modell bemutatásával és az ehhez kapcsolódó szervezeti diagnosztika bemutatásával már a jövő szociális munkahelyeinek, egyben a védett foglalkoztatás üzleti megalapozottságú működését, annak társadalmi és egyéni hasznosságát szemléltették.
Az előadáson elhangzottak reálisan vázolták az értelmi fogyatékossággal élők munkába állítását, illetve annak konkrét lehetőségeit, az érintett személyek fejlesztési tervének megvalósulását.
Katona Mihály foglalkoztatás szervező a Fővárosi Önkormányzat tordasi Értelmi Fogyatékosok Otthona részéről a helyi szociális foglalkoztatás üzleti koncepcióját vázolta fel, a „tordaspapír” gyártásának, piaci bevezetésének útját, az üzleti és eladási stratégiák tervezésén át, egészen a különféle vevői rétegekkel való kommunikációig.
A prezentáció gyakorlati mondanivalójánál, különösen nagy tapasztalati anyagánál fogva jó terepet kínál azon intézmények, szociális vállalkozók számára, akik a fogyatékossággal élők számára alternatívákat kínálnak a hazai munka világában.
(KM)