^Vissza a lap tetejére
logo

Fejér Megyei Gesztenyés Egyesített Szociális Intézmény

A Mi véleményünk is számít

Országos Önérvényesítő Konferencia – Budapest, 2008. november 24- 27.

 

A "Nem vagyok Más" Érdekérvényesítő csoportból négyen - Gergely Judit, Szabó Margaréta, Balog János és Márkusné Varga Judit - vettünk részt egy minden tekintettben hasznos érdekérvényesítő konferencián.

Számunkra nagy élményt jelentett már a a megnyitó ünnepsége is, mert személyesen megtisztelte a konferenciát dr. Szabó Máté ombudsman és Dr. Borza Beáta főosztályvezető. Nagyon sok biztatást hallhattunk tőlük a sérült emberek jövőjéről. Tudjuk, hogy a fogyatékkal élők élete egyik napról a másikra - főleg a mostani nehéz időkben - nem fog megváltozni, de nagyon sok új lehetőség tárult elénk a beszámolókból. A sok kapaszkodó mellett azonban nem szabad elfelejtenünk, rajtunk is múlik minden. A konferencia, mely az önérvényesítés szellemében zajlott, nagyon sok ötletet és megerősítést adott valamennyiünknek.
Gyene Piroska az ÉFOÉSZ elnökasszonya és Farkasné Gönczi Rita a tőlük megszokott kedvességgel köszöntötték és vezették a néhány napos együttlétet. A fáradtság sem törte meg tenni akarásukat és önzetlenségüket.
Nagyon köszönjük a sok munkát, amelyet a konferencia tervezéséért-szervezésért tettek.

A megnyitó után lázas munka következett,  ismerkedő játékok tették vidámmá és hasznossá a délutánt. A feladatok közelebb hozták egymáshoz az embereket, már az elején igazi közösség alakult ki. Így a metakommunikációs játék sem okozott problémát, mert egy ,,nyelven beszéltünk". Este egy különleges feladatot kaptunk, minden csoportnak ki kellett mennie a Vörösmarty térre és ott a karácsonyi forgatagban meg kellett a járókelőket állítani és feltenni nekik néhány kérdést. A kérdések tárgya a fogyatékkal élő emberekről szólt. Mit gondolnak róluk, hogyan látják a helyzetet és mit tennének ők, hogy jobban elfogadják őket. A felülről szitáló hópelyhek, a különböző fények és díszek ünnepivé varázsolták a teret. Varázslatos este volt, lelkileg sokat töltekeztünk. A mi kis csapatunk töretlenül végezte a rá kirótt feladatot. Szívesen álltak velünk szóba  az emberek, de lehet ,hogy csupa kedves embert sikerült megállítanunk. Arra a kérdésre , hogy láttak e már sérült embert, néhányan azt mondták nem. Ekkor az történt, hogy a csoportban levő kedves Vilmos barátunk - aki a Frim Jakab lakóotthonból érkezett – frappánsan, de nagyon-nagyon szívbe markolóan azt mondta, akkor nézz meg engem és őt, mutatván a mellette álló társára. Azt a döbbenetet, ami egy perc alatt ránk zuhant soha nem fogjuk elfeledni. Nincs miért lehajtott fejjel és szemlesütve azt gondolni egy pillanatra sem, hogy másodrendű állampolgárok a sérült emberek. 

A feladat után szabadon választott helyen vacsoráztunk, mi a Burger Kingbe mentünk,mert az volt a legközelebb hozzánk. Itt is szabadon választott menüt ettünk és jó volt végignézni a társaságon. Piros orral, kipirultan, farkasétvággyal, vidáman lakmározott mindenki. Az együtt töltött étkezések szintén erősítették a közösséget, sok új barátság szövődött, ami így már a rendezvény után is töretlen lelkesedéssel tart.

A többnapos rendezvényből még kiemelnénk a közös játékokat és az együtt gondolkodásokat, amely játszva tanított a jogsértések megelőzésére. A program utolsó napján üzeneteket kellett a csoportoknak megfogalmazni, ami a konferencia hatására körvonalazódott bennünk.

A következő pontokat javasoltuk

- Alanyi jogon akarunk élni!
- Nem életre szóló élményt, hanem az élethez szóló segítséget szeretnénk!
- Szerezzünk érvényt Alkotmányos jogainknak!
Mert annyit érnek jogaink, amennyit be tudunk tartatni.

A döntéshozók felé a következő javaslatokat nyújtottuk be, amit összegzően egy csokorba gyűjtve eljuttatnak feléjük.

Szeretnénk ha a Média törvény megváltozna. A napi adás tartalmazzon x %-ban fogyatékos emberekről híreket és kisfilmet, amit főműsor időben sugároznának.

Szeretnénk, ha az Oktatási törvény módosulna és a kisiskolás kortól a felnőtt oktatásig ,,Együtt élünk" fogyatékos emberekről szóló tananyag megjelenne. Azt gondoljuk, hogy ennek nagyon nagy erkölcsi haszna lenne.

Szeretnénk továbbá, ha sérült embereknek lenne szakiskolai továbbképzési lehetősége, amely az élet minden területén szocializálná a sérült embereket. Ez különböző kommunikációs csatornán elérhető lenne és a nagy betűs életre tanítana. ,,Életgimi" nevet javasoltuk.

Szeretnénk, ha az érdekérvényesítésnek is lenne iskolája. Pl: Magyar állampolgár vagyok címmel, a jogokról és a kötelezettségekről tanulhatnánk, sok szituációs és helyzetgyakorlattal.

Szeretnénk, ha a foglalkoztatási törvény is módosulna:
- ha a rehabilitációs alapba nem fizet be valaki, azt komolyabban kéne számon kérni,
- ha viszont foglakoztat sérült embereket, akkor nagyobb kedvezményt kaphasson a munkáltató,
- ha nem tudjuk törvényeket betartani, akkor hiába lesz új és újabb segítő jogszabály,
- ha nincs szankció, nincs elmozdulás.

Nagy megtiszteltetés érte otthonunkat. Gergely Juditot végzett érdekérvényesítő munkája  alapján megválasztották az ÉFOÉSZ Érdekérvényesítő Tagozat alelnökének!

Gratulálunk Gergely Judit alelnöknek.

 

Márkusné Varga Judit 
szociális munkás