^Vissza a lap tetejére
logo

Fejér Megyei Gesztenyés Egyesített Szociális Intézmény

A magyar rendőrség napja

1992 óta április 24-e Szent György ünnepe a magyar rendőrség napja. Ezen a napon kapnak érdemeik elismeréseként jutalmat, kitüntetést ennek a szakmának jeles képviselői.

 

 

Szent György kis-ázsiai keresztény katona és vértanú. A katonák, a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák, vándorlegények, s utóbb a cserkészek és földművelők védőszentje. Mi április 23-án délután kresz-vetélkedővel népszerűsítettük a felelősségteljes kerékpáros közlekedést. Ezt két lakónk Harczos Tibor és Pécsi István saját kerékpárjaik műszaki felszereltségének szemléltetésével tették igazán interaktívvá. Mindemellett a gyalogos közlekedés írott és íratlan szabályait is áttekintettük kvízjátékunkban. A jól válaszoló lakóink jutalmat kaptak, ami parázs hangulatú vetélkedést eredményezett.
Kora este vendégünk volt Pallagh József főtörzszászlós a martonvásári rendőrőrsről. Vele egy színes, játékos „kérdezz-felelek” vetélkedő keretén belül idéztük meg a képernyőn, könyvekben megismert híres nyomózókat, nyomózókutyákat.

 

 

A főtörzszászlós az életből merített történeteken és lakóink kérdéseire adott válaszaiban ismertette meg az érdeklődőkkel szerteágazó munkájukat melyet földön-vízen-levegőben egyaránt végeznek. Nagyon tetszett a résztvevőknek, hogy kézbe vehették azokat az eszközöket, amelyek a bűnüldözés során segítik a rendőrök munkáját. Ilyenek: a bilincs, gumibot, golyóálló-, fényvisszaverőmellény, védőpajzs, stb.
Búcsúzóul piros-kék fények és szirénázás lengte be az otthonunk melletti csendes gesztenyesort.

Pszinapszis

XIII. BUDAPESTI PSZICHOLÓGIAI NAPOK
 2009. ÁPRILIS 16-17-19

2009.április 19-én Budapesten jártunk a pszichológiai napokon. Élő könyvtárra kaptunk felkérést. Mi voltunk magunk az Élő könyvek, akiktől az arra járók kérdezhettek bármit. Nagyon érdekes és tanulságos volt ez a program. Sokféle emberrel társalogtunk.  A velünk beszélgetők nagyon pozitívan álltak hozzánk. A beszélgetések vidámak, őszinték voltak. Barátságok is szövődtek. Mindenki jól érezte magát szívesen beszélt minden témáról és a kérdezők is kedvesek közvetlenek voltak. Igaz, hogy az emberek félnek az ismeretlentől, de miután velünk beszélgettek teljesen megváltozott a véleményük a sérült emberekről. Mindannyian nagyon élveztük ezt a napot. Máskor is szívesen részt vennénk egy hasonló eseményen.

Gergely Judit

Fogódzkodók az életben

A vonat megállt, a fejemet az ablakhoz nyomva kitekintettem az egyik állomáson. A szememet egy kisgyerekre vetettem, aki apja kezét markolta, miközben tátott szájjal nézte a nagy vasparipát. Abban a pillanatban nekem is ökölbe szorult a kezem, jól jött volna egy kézfogás. Egyedül egy kocsiban, csak hiány, nincstelenség és magány. A magány abban az értelemben, hogy nem volt, aki mellém üljön és a pillantásával tudassa, nem vagyok egyedül a világban.

Akik a Dallal-Tánccal Egymásért® százhalombattai rendezvényen részt vettek, nem voltak egyedül, miután 200 főnél többen (a terem befogadóképessége miatt sokan kirekedve) megtisztelték a rendezvényt. Jelképesen is, de fogták valamennyi szereplő kezét és sok-sok tapssal viszonozták az emberfeletti teljesítményeket.
A TRICOLOR zenekar (a tordasi, regölyi és kislétai otthonok zenekari tagjaiból alakult formáció) Valaki mondja meg című dala csak költői kérdés volt, mert az élet ezen a napon mindenki számára élhető életnek bizonyult. Sikerült pár órára biztosan elfelejteni a mindennapok küzdelmeit és nehézségeit.
Freestyle Zenekar harmadik számára, a Mit remélsz című dalra a válasz egyértelművé vált.
A fogódzkodót valamennyien, nézők, szereplők, rendezők együtt adták. A Ringasd el magad című dalnál már csak az volt az érdekes, hogy tavasz van. A nap kisüt, a fák reményt és életet sugallva kibontakoznak, a kisgyermek apja kezét fogva készül arra, hogy felnőtté váljon, én pedig ülök a vonaton és lassan, közös erővel elérem, elérjük célunkat a fogyatékos ember társadalmi elfogadását, befogadását.
Nem egyedül, hanem több száz ember támogatása és a tordasi kollektíva lelkes hozzáállása mellett.

Köszönöm a szervezők, munkatársaim áldozatos munkáját és a támogatók erkölcsi és anyagi elismerését.

2010. május 14. Dallal-Tánccal Egymásért® Budapest.

Találkozzunk újból!

         Mezeiné Sánta Klára
            intézményvezető

Zöld hírek!

Csatlakoztunk a Föld Órája akcióhoz!

A FÖLD ÓRÁJA a világ legnagyobb klímavédelmi akciója. 2009. Március 28-án este közel egy milliárd ember kapcsolta le a villanyt világszerte, hogy felhívja a figyelmet az éghajlatváltozás veszélyeire. A tordasi otthon lakói és dolgozói is csatlakoztak az akcióhoz, tették ezt azért, mert az otthonban régóta környezettudatos gondolkodás és cselekvés a jellemző. A föld elfáradt és megbomlott természetes egyensúlya az emberek környezetszennyező tevékenysége következtében.

Otthonunk szeretné felhívni minden ember figyelmét, hogy mindenki személy szerint felelős azért, hogy milyen földet adunk tovább az utókornak!ÉBRESZTŐ!
Az otthon tudatos környezetvédő politikájának következtében védjük a földet és annak energia tartalékait, óvjuk a természetet, védjük a környezetet.

Mit teszünk mindezért?

  • nem dobáljuk el a szemetet,
  • külön gyűjtjük a hulladékokat(elem, olaj, papír, műanyag stb.),
  • a konyhai hulladékból komposztálót készítünk,
  • napelemmel csökkentjük az elektromos energia felhasználást,
  • foglalkoztatásunk több mint 50%-a újrahasznosított anyagból dolgozik,
  • műanyag zsugorítót alkalmazunk a műanyag palackok feldolgozására,
  • ápoljuk és rendben tartjuk környezetünket,
  • lakóink és dolgozóink példaértékűen gazdálkodnak az energiák felhasználásával,
  • otthonukban Ébresztő néven környezetvédő csoport működik,
  • ápoljuk a környék környezetvédő alapítványaival a kapcsolatot ,
  • valamint a településen valamennyi környezetvédő akcióba bekapcsolódunk.

Tesszük ezt azért, mert szeretjük a földet és minden kincsét és egy egészséges és élhető környezetben szeretnénk élni!

Márkusné Varga Judit
szociális munkás

Ön mit tesz az egészséges szép tiszta környezetért?

A hallás szabadsága

A hallásvesztés főleg idősebb korú emberek általános problémája, de gyakran előfordul, hogy különféle okok miatt már korábbi életkorban is megjelenik a halláskárosodás.
A hallássérült embereket gyakran úgy kezelik, mintha a rendesen hallóknál kevésbé értelmesek lennének. Intézményünk lakóit ez a probléma halmozottan érinti, ugyanis a meglévő értelmi fogyatékosság mellett ha halláskárosodás is megjelenik, akkor tovább nehezíti a közösségi együttélést. A kis közösségekben való beilleszkedést akadályozza, ha egy lakó hallása csökkent, nem hallja a hozzá intézett kérdéseket, a háttérzajok zavarják, nem tud olyan közösségi programokon ( színház, zenehallgatás, játékok) részt venni, melyek a minőségi életvitelhez elengedhetetlenek, a barátságok kialakulásában is hátrányt jelent.

A Fővárosi Önkormányzat közreműködésével 2009-ben egy átfogó audiológiai szűrést szerveztünk a WIDEX-H Kft szakmai támogatásával, mely segítségével ellátottjaink több mint 50%-a részt vett a hallásvizsgálaton. A vizsgált személyek kb. 10 %-ban szenvednek különböző fokú halláskárosodásban. Az audiológus szakvéleménye alapján az ellátott, a személyi gondozó és a gondnok  illetve a szakmai vezetés közös döntése alapján 7 fő részére kezdeményeztük az egyedi beállítású, formájú hallókészülék beszerzését. A készülékek használata egyszerű, könnyen kezelhető, gyorsan megtanulják ellátottjaink a kezelését.
Köszönjük a Fővárosi Önkormányzatnak és a WIDEX Kft-nek a segítségét abban , hogy lakóink életminőségének javításában részt vettek.

Tordas, 2009.04.09. 

K.-Bartok Melinda
Egészségügyi és ellátó-gondozó csoportvezető 

Tánclépések

2009. április 10-19. között a Fővárosi Önkormányzat gyulia Idősek Otthona szervezésében megrendezésre kerülő Tavaszi Kultúrális Napok programjaként 2009. április 14-én 10 órakor nyílik a Tánclépések című kiállítás, amely a Fővárosi Önkormányzat tordasi Értelmi Fogyatákosok Otthonának ellátottjai által készített alkotásokból került összeállításra.

 

Munkaterv 2009.

Munkaterv 2009.

A munkaterv kiemelt célja:

Útkeresés az esélyegyenlőség, a fogyatékos emberek jogérvényesítése, társadalmi integrációja megvalósulásához. Feladatainkat ezen elvek figyelembe vételével határoztuk meg, melyhezszlogenünk Dallal-Tánccal Egymásért® 2009. Programjainkat lehetőségek szerint úgy építjük fel, hogy kapcsolódjon a Dallal-Tánccal Egymásért® rendezvényhez.

A strukturált ellátási kínálat éves, kiemelt céljai:

  • A súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek harmonikus személyiségfejlődése feltételeinek biztosítása a hétköznapokban zajló nevelés alapvető gyakorlati eljárásainak alkalmazásával (fejlesztő gondozás, mindennapos tevékenységre nevelés, kommunikáció kialakítása).
  • Az értelmi fogyatékossággal élő idős emberek tartalmasabb élete, jobb életminőségének elérése.
  • Az értelmi sérült emberek foglalkoztathatóságának kiszélesítése, munkaerőpiaci befogadása, látható és aktív szereplővé tételének elősegítése, inklúziója.
  • Az önrendelkezés, önérvényesítés elősegítése, támogatott döntéshozatal.

A teljes munkaterv letölthető pdf formátumban innen: Munkaterv 2009.

Termékfejlesztő brainstorming workshop

 

Termékfejlesztő brainstorming workshop
Tordas, Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona
Időpont: 2008.12.19.

A termékfejlesztő brainstorming workshop célja az volt, hogy az Aktív Műhely üzleti tervezés és termékfejlesztés program zárásaként a tordasi intézmény segítséget kapjon termékkörének kibővítéséhez. Az üzleti tervezés során ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy a szociális foglalkoztatás gazdaságos és hatékonyabb működéséhez szükség van a papírrészleg termékkörének bővítésére.

A termékfejlesztő brainstorming közvetlen célkitűzése tehát új termékötletek felvázolása volt, amellyel elősegítjük az intézmény termékfejlesztési tevékenységét. Ennek érdekében a brainstormingra kreatív szakembereket kértünk fel (designereke és marketingesek), akik Dr Mitev Ariel marketing szakértő irányításával a termékötletek generálásában vettek részt. A brainstorming felépítésével és a folyamat moderálása során arra törekedtünk, hogy minél tágabb lehetőséget biztosítsunk az eredeti ötleteknek és inspiratív munkának. A workshop első felében játékos formában a papír jellemzőire, jelentőségére és felhasználási módjaira fókuszált a csoport:
* a szabad asszociációs játékokkal: „mi jut eszükbe arról, hogy (gyűrt, merített) papír?”,
* „Egy papír élete”-játék: milyen lenne az életem, ha papír lennék, milyen kellemes és kellemetlen élményeim lennének, mi szeretnék lenni? (kulcsszavakkal)
* Szabad asszociációs gyakorlat a papír különféle felhasználási módjairól: „Mire használható ez a papír?”
* Kifordított játék: „Az életünk papír nélkül”, „Papír nélkül nem lehetne…”

A délután során a meghívottak a délelőtti ötletek alapján termékfejlesztési munkát végeztek, illetve az intézmény meglévő termékeinek a megtekintése során fejlesztési javaslatokat fogalmaztak meg.

 

A designerek ötleteit a termékekhez készített vázlatai tartalmazzák. A workshop végén valamennyi tervező bemutatta termékfejlesztési javaslataikat a csoport előtt. A prezentációról készült fényképek, valamint a résztvevők (az intézmény munkatársa is!) visszajelzései egyaránt igazolták , hogy a barinstorming workshop az előzetes terveknek megfelelően elősegítette a tordasi intézmény üzleti tervében megfogalmazott fejlesztési tevékenységet.

 

Képek a workshopról: munka közbe

Jakab Áron
programkoordinátor

Miénk a vándorkupa

A 2009-es szezont az MSOSZ és a bélapátfalvi Módszertani Intézet közös szervezésében megrendezett asztalitenisz versennyel kezdtük.
A korai indulás ellenére alaposan felkészülve, nagy lelkesedéssel érkeztünk meg a csarnokba.
Az ünnepélyes megnyitó után a kvalifikációs versenyekkel telt el a délelőtt. A divíziós versenyek meghozták számunkra a győzelmet.

Eredményeink

 Név

 Divizió 

 Helyezés

 Balogh G. János

II.

IV.

 Farsang Erika 

I.

I.

 Muhari Gabriella

II.

I.

 Paulik Anikó

III.

I.

 Rikkert Zsuzsanna

IV.

I.

 Seres Éva

I.

II.

Csapatunk 50 ponttal megszerezte a „KORMOS ISTVÁN” emlékverseny vándorkupáját.
Jövőre szeretnénk ugyanilyen jó eredménnyel magunkénak tudni ezt a szép serleget.

Tordas, 2009-02-23

Mocsonoki Károlyné
TEMPO TORDAS Se

Farsang hava otthonunkban

"Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
Hogy melegednének az emberek.
.........................................
Azt a tüzet, ó jaj, meg kéne rakni,
Hogy fölengednének az emberek!"

József Attila

 

 

E sorok is kifejezik érzéseinket, azt, hogy nem szeretnénk magányosan, szomorúan üldögélni szobánkban, keressük azokat az embereket, akikbe kapaszkodhatunk, keressük a boldogságot. A hosszú télen mindig nagyon vágyunk a közös, bulizós estékre, ahol egymással szeretetben, megértésben, együtt szórakozhatunk. Ennek jegyében született meg idei hagyományos farsangi műsorunk is, ahol lakóink igazán jól szerepeltek, még a lakóotthonokban élők is kitettek magukért.

Köszönet ezért a nővérkéknek, fejlesztőknek, szociális munkásunknak is, akik lelkiismeretesen, szorgalmasan készítették fel őket a csodásabbnál csodásabb táncokra, szavalatokra, egyéb produkciókra. Az amúgy is jó hangulatot Katona Misi tréfás konferálása tette még vidámabbá. Idei mottónkat – „Dallal, tánccal, egymásért” – hűen tükrözte a záró tánc, melynek koreográfiája L. L. Junior jól ismert dalára készült.

“Összetart a dal minket
A zene legyőz mindent
Még a háborút s könnyet
Ha szól a dal
Csak egy kicsit még és meglátod
Másképp is láthatod a világot
Hogyha úgy tiszteled a másikat
Mint önmagad!”

A báli zenét idén Provoda József szolgáltatta lakóink nagy-nagy örömére, akik egész este kitartóan ropták a táncot.


Ebben a hónapban két alkalommal is eljutottunk színházba.
Először a Néma Levente című darabot tekintettük meg kerekes-székes lakóinkkal a Magyar Színházban, majd  J.Strauss Denevér című operettjét élvezhettük a Ruttkai Éva Színházban.
A farsangi időszakot a húshagyókeddi népszokás szerint böjt előtti „lakomával” zártuk, ügyes kezű hölgylakóink segítségével gofrit sütöttünk, melyet nagy szeretettel tálaltak fel társaiknak.
Gárdonyi Géza csodálatos gondolatával kívánunk a húsvét előtti negyven napos böjti időszakra erőt az őszinte, önzetlen, tiszta szeretet érzéséhez és gyakorlásához.

„ A szeretetnek melege van a természet hidegében, világossága van az élet sötétségeiben, és a szeretetnek ajkai vannak, amik mosolyognak velünk az örömben, és lecsókolják a könnyeinket a fájdalomban.”

Magyar Kultúra Napján

A „DALLAL -TÁNCCAL EGYMÁSÉRT”
év hivatalos megnyitója
a Magyar Kultúra Napján
2009. január 22-én


Alig vagyunk túl a 2009-es év első hetein. Még élénken él bennünk a szilveszteri éjfél, az újév köszöntése. Az első pillanatokban minden és mindenki elcsendesedett. Magyarországon és szerte a világban, ahol magyarok élnek, elénekelték nemzeti imánkat, a magyarok himnuszát.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon zárta le Csekén a Himnusz kéziratát.

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
Érmes sportolóink is elmondhatják; amikor nyakukba akasztották érmeiket s megszólalt a magyar himnusz, népünk legmeghatóbb dala, akkor szemükbe könny szökött a meghatottságtól és az örömtől.
Megemlékezésünk első elemeként lakóink mazsorett csoportja mutatta be valódi magyar indulóra koreografált műsorszámát.
Ünnepeink elképzelhetetlenek a Himnusz nélkül; ezen a délutánon Mihaleczky Ferenc és Radics Gyula mondott részletet nemzeti imánkból.
Ezt követően intézményünk vezetője néhány szép gondolattal megnyitotta az új kulturális évet, melynek mottója „DALLAL -TÁNCCAL EGYMÁSÉRT” .
Kicsiny énekkarunk citerakíséret mellett énekelte el a Madárka, madárka kezdetű népdalt, majd Szabó Margaréta elmondta: Petőfi Sándor:  Szülőföldemen című versét.
Nemzeti értékeinket zenés vetítés keretében idéztük fel.
Végezetül a Himnusz közös éneklésével zártuk megemlékezésünket.

Egyéni fejlődés tervezése

Bevezető

A társadalmi integrációt és a munkaerő-piaci integrációt nem lehet egymástól elválasztani. A munka nem csak a megélhetés eszköze, hanem az elismerés, a megbecsülés, a társadalom életében való részvétel egyik fontos eleme is.
A fentiek tekintetében jelentős hátrányokkal kell megküzdeniük az értelmi fogyatékos embereknek, hiszen az önálló életvitel, a személyiség kiegyensúlyozottsága, felkészültség ismeretekben és készségekben, kiegyensúlyozott családi és társadalmi környezet, munkaerő regenerálódási  képesség velejárói a tartós munkaképességnek, „versenyképességnek”. Az értelmi fogyatékossággal élők esetében gyakran a foglalkoztathatóság és az önálló életvitelre való képesség alapvető feltételei, valamint a munkaerőpiacon és a társadalmi életben szükséges kulcsképességeik hiányoznak, kapcsolati hálójuk esetleges, hiányos, motivációjuk gyenge, halmozott hátrányokkal küzdenek. Ezért  egyénre szabott, többirányú, összehangolt segítség nélkül nem képesek ebből a helyzetből kilépni.

Az intézményi ellátásban részesülők esetében a 2001-től  egyéni fejlesztési tervek készülnek, melyek az ellátottak személyiségfejlesztését tűzték célul. Módosult az egyéni fejlesztési tervekkel szembeni elvárás, amikor a 2006-tól kiépülő szociális foglalkoztatás alapját képező  foglalkoztatási terv  a foglalkoztathatóság elérését, a munkaképesség fejlesztését állította fókuszba. A megújuló szakmai  szemlélet megkívánta a fejlesztési célok, feladatok konkrétabb meghatározását. A fejlesztés komplex, sok irányból indított jellege megerősödött, tervezésének előkészítésében helyt kapott az interjú módszere, mely az életút feltárását segítette.  Az ellátottak foglalkoztatási  szükségleteinek  felmérése egy újabb interjú keretében valósítható meg, melyre a foglalkoztatási tervnek kell megadnia a válaszokat, az egyénre irányuló képesség- és készségfejlesztés irányait, konkrét feladatait.  Hosszú távú célja az egyén munkaerő piaci integrációja, az idevezető út mérföldköveinek meghatározása, a fogyatékkal élő ember végigsegítése az egyre magasabb követelményeknek való megfelelni tudásban.
Alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt segítő programjai támogatását célzó pályázati felhívás kapcsán – a Kézenfogva és a Bárka Alapítvány munkatársaival együttműködve- szükségletfelmérést végeztem 30 fő intézményi ellátott esetében. A kiválasztás szempontja a minél kevesebb munkatapasztalat valamint a válaszadási  képesség feltételezése volt. A felmérés módszere a személyes interjú, mely alkalmával a következő kérdésekre irányult a kétszemélyes helyzetben, feszültségmentes légkörben bonyolódó beszélgetés:
- anyagi helyzet, szociális rászorultság
- munkatapasztalat, foglalkoztatási előélet
- jövőkép
- készségfejlesztési igények, vállalások
- kiegészítő szolgáltatások iránti elvárások
- motivációs tényezők és elvárások


Értékelés

A szükségletfelmérésben résztvevők jellemzői
Az interjú elkészítésére valamennyi felkért személy szívesen vállalkozott, együttműködő volt. A nagyobb elvonatkoztatási készséget, gondolati műveletet kívánó kérdések esetében előfordult „nem tudom” válasz (3 ellátott esetében, két kérdéskörben).
Az interjút adók közül értelmileg enyhén akadályozott személy 6 fő, középsúlyosan akadályozott 23 fő, súlyosan akadályozott 1 fő volt. Az intézményi populációra a középsúlyos fokú értelmi sérülés túlsúlya jellemző.

A szükségletfelmérésben résztvevők megoszlása az értelmi akadályozottság foka szerint

A társuló fogyatékosságok tekintetében legmagasabb számban a mozgássérülés (7 fő) fordult elő, hallássérülés 1 fő esetében volt tapasztalható. 1 fő autizmussal, 2 fő paranoid személyiségzavarral él. 18 férfi és 12 nő vett részt a felmérésben.

 

Kisegítő iskolát 6 fő, foglalkoztató iskolát 22 fő végzett. 1 fő általános iskolában, majd szakiskolában tanult (parkettázó).
Átlagéletkoruk 34 év

Betöltött életkor Férfi Összesen

20-30

7

4

11

30-40

8

4

12

40-50

2

3

5

50-60

1

1

2

 

Szociális rászorultság
A szükségletfelmérésben résztvevők közül egy fő férfi egyáltalán nem részesül támogatásban. Ennek oka, hogy diákotthonban, állami gondozottként nőtt fel, az állapota szerint járó támogatást (emelt összegű családi pótlék) elmulasztották megigényelni számára. Jövedelme csak a szociális foglalkoztatásból származó munka-rehabilitációs díj.
5 fő sem emelt összegű családi pótlékban, sem fogyatékossági támogatásban nem részesül. Oka a családi háttér tájékozatlansága az igényelhető támogatások tekintetében. 2 fő esetében a fogyatékossági támogatást nem ítélte meg a szakértői bizottság. Mindketten  enyhe fokban értelmileg sérült, korábban rehabilitációs intézményben élő személyek.
Az interjú során egyértelműen kitűnt, hogy az érintettek nincsenek tisztában a nekik járó támogatásokkal, s azzal sem, hogy jelenleg mely kapott támogatások határozzák meg anyagi  lehetőségeiket.

Alanyi jogon igényelhető  támogatások
Nyugdíjszerű ellátások

A rokkantsági nyugdíjban részesülők munkatapasztalata jelentősen magasabb a többi kategóriába tartozókénál, az előírt mértékű munkaviszonnyal rendelkeznek, mely a feltétele az ellátási forma igénybevételének. A legmagasabb jövedelmi viszonyok e-körben tapasztalhatóak.

Munkatapasztalat, foglalkoztatási előélet
A 30 fő interjúadóból 5 fő semmilyen munkatapasztalattal nem rendelkezik. Közülük négyen családból érkeztek (3 fő 50 év feletti!), akiknek szülői féltés vagy egyéb ok miatt nem nyílt lehetőségük bekapcsolódni  foglalkoztatási tevékenységbe.
2 fő állapota ( autizmus, súlyos társuló mozgásfogyatékosság) nem tette lehetővé a munkahelyi beilleszkedést.
14 fő 1-2 éves munkatapasztalattal rendelkezik a szociális foglalkoztatás munka-rehabilitációs területén, foglalkoztatásuk jelenleg is itt folyik
7 fő több éves (5 évnél hosszabb) munkatapasztalatot szerzett, mely a bentlakásos intézményekben korábban működő célvállalati tevékenységhez kapcsolódik, egyszerű betanított munkákat jelent
3 fő fiatal korában adódó nyílt munkaerő-piaci háttérben végzett 1-4 éves időtartamú munkatapasztalattal  rendelkezik, lehetőségét azonban több évvel ezelőtt elvesztette, nem alkalmazták tovább

A végzett munkatevékenységek egyszerű betanított munkák (drótmentés, papírdosszié hajtogatás-fűzés, válogató, csomagoló munkák, szivacsaprítás, szőnyegszövés, kefekötés, tollösszeszerelés), melyet ülve végeztek, szakképzést egyik tevékenység sem igényelt. A nyílt munkaerő piacon végzett tevékenységek: fatelepen anyagmozgató, konyhai kisegítőmunka, izzók átvizsgálása szalag mellett. Szakképzésben nem részesült egyik dolgozó sem.

 

 

Munkatapasztalat, jövőkép
A kívánt munkakör, munkatevékenység megnevezésére kaptak lehetőséget a kérdezettek. A válaszokból kitűnik az egyhelyben végzett ülőmunkák kiváltása a fizikai munkára való igénnyel (rakodás, kertész mellett segédmunka).  A középsúlyos fokban értelmileg sérültek között az előző mellett a leginkább kívánt munkatevékenységek az összeszerelő és papíripari betanított munkák. Kis százalékban megjelennek az irreális elképzelések is (énekhang hiányában énekesnő, hangszerismeret hiányában zenész, paranoid személyiségzavar mellett bébiszitter). A számítógépes munkára vágyók esetében egy főnél súlyos mozgássérülés mellett egyre javuló kognitív tevékenység, egy főnél enyhe értelmi sérülés jellemző. A kézműves tevékenységek igénye is fellelhető, mely vélhetően az eddig megismert, szívesen végzett szakköri és szabadidős tevékenységekre épül. Egy fő esetében nem volt értékelhető a válasz, egy fő pedig nem dolgozni, hanem tanulni szeretne.
A kívánt, a jövőképben szereplő munkatevékenységek között szakképzést igénylő tevékenységek is fellelhetők. Ezen kívánságok a jól szocializált, szabadidőtöltésre, hasznos tevékenységekre motivált  ellátottak köréből érkeztek. Az intézményi zárt környezet hatásai érzékelhetőek a már ismert, végzett betanított munkák igényéből. Az enyhébb értelmi sérüléssel élők esetében reális jövőkép fogalmazódik meg, mely egyben útmutató, figyelemfelhívó az intézményben élők foglalkoztatási lehetőségeinek kiszélesítésére, képzési lehetőség megteremtésére, külső munkahelyek felkutatására.

Kívánt munkatevékenységek


Készségfejlesztési igények, vállalások
A válaszok – melyek a kívánt munkakör betöltéséhez szükséges tanulási irányokat nevezik meg- legnagyobb számban a szociális és önálló életvezetési készségek erősítését tűzik feladatul (21 fő). A további válaszok megoszlanak a különböző fejlesztési területek között: Az egyéni közlekedés, tájékozódás tanulása 12, a munkavállalói készségek erősítése 11, a kulcskompetenciák fejlesztése (írás, olvasás, számolás,stb) 11, a szakmai ismeretek  fejlesztése 11 válaszadó esetében hangsúlyos és elfogadott tanulási terület. 4 válaszadó nem értette a kérdést, értékelhető választ nem tudott adni.

Kiegészítő szolgáltatások iránti elvárások
A munkába álláshoz nyújtandó segítség a legnagyobb százalékban az utazásra, a munkába szállításra, kísérésre vonatkozik ( 14 fő). Eszközbeli szolgáltatást - jó minőségű, mobil, többfunkciós kerekes székeket - a mozgásukban akadályozottak igényelnének (7 fő) . Egyéb segédeszközhöz 7fő, speciális képzéshez 2 fő szeretne hozzájutni.

Motivációs tényezők, elvárások
A „Mitől lesz boldog?” szubjektív kérdésre egyéni válaszok születtek, néhány azonban kiemelten mutatja azokat az értékeket, melyek a válaszadók jövőképében meghatározó fontosságúak, egyértelműen a sikeres foglalkoztatás szükségletéhez kapcsolódnak:
- ha dolgozhatok (4 fő)
- ha sikerül megtanulnom, ami addig nem ment (1 fő)
- emberi és baráti kapcsolataim legyenek (3 fő)
- sokat és becsületesen dolgozom, hogy anyagi biztonságom legyen (1 fő)
- a munka-sokféle munkát szeretek (1 fő)
- ha megmutatom a szüleimnek, hogy én is tudok dolgozni ( 1 fő)
Arra a kérdésre, hogy miért nehéz munkához jutni, az interjút adók között a leggyakrabban megfogalmazott indok:
- minden jó munkához képzettség szükséges
- kevés a munkalehetőség, az egészségeseknek sem jut elég
- mindenki a kényelmes munkát keresi
- sokan lusták, és nem keresnek munkát, pedig dolgozhatnának
Valamennyi válaszadó szükségesnek ítéli a gyakorlati képzést a munkába állás előtt. Úgy vélik, gyakorlással sok munkafolyamat megtanulható.
A jó munkahely jellemzésekor a válaszadók kiemelten fontosnak tekintik a jó hangulatot, a megbecsülést. Hasonlóan fontosnak tartják, hogy a megterhelés ne legyen sem túlzott, sem alulméretezett.

 

 

Az interjú záró kérdése a jó munkahelyi vezető személyes tulajdonságaira vonatkozott. Ezek közül a leghangsúlyosabban elvártak a következők voltak:
- segítőkész, megértő, becsületes, őszinte, szigorú, nem szigorú, figyelmes
- jó kedvű, viccelődős, jószívű
- a legjobban érti a szakmáját
- ellenőrzi a munkát, megmondja, jó-e vagy nem
- nem kiabál
Ez utóbbi elvárás több válaszadó elvárása, vélhetően rossz  tapasztalat képezi lapját.

Összegzés

1. Az egyéni fejlesztési, foglalkoztatási és szolgáltatási terv valódi tartalommal való megtöltéséhez jelentős segítséget nyújthat az interjú módszerét alkalmazó szükségletfelmérés.
2. A szociális intézmények foglalkoztatási programjai nem állhatnak meg a szociális foglalkoztatásnál, tovább kell segíteni az ellátottakat a munkaerő-piaci integráció útján
3. A diákotthonokban élő sérült fiatalok esetében fel kell hívni a helyi szakemberek figyelmét a támogatási lehetőségek időben történő kihasználására.
4. Az elhelyezésre várók családját előgondozás alkalmával tájékoztatni szükséges az igényelhető támogatási formákról, az igénylés módjáról.
5. Az ellátottakkal meg  kell ismertetni a támogatási formákkal, egyéni lehetőségeik mérlegelésével segíteni biztos anyagi hátterük elérését
6. Az intézményben élők munkatapasztalatai a korábbi célvállalati lehetőségekre korlátozódnak. Meg kell ismertetni korszerű, a mai lehetőségekhez igazodott foglalkoztatási formákat.
7. A szociális foglalkoztatás formáit folyamatosan bővíteni szükséges.
8. Egyéni fejlesztő programok  keretében tanítani szükséges a szociális és önálló életvezetési technikákat, kulcskompetenciákat, szakképzési lehetőséget kell teremteni a magasabb értékű foglalkoztatási igények kielégítése érdekében.
9. Az ellátottak jövőképének, boldogság érzetének  meghatározó eleme az egyéni szükségletekre épülő foglalkoztatás elérése.
10. Munkába állás előtt minden ellátott számára gyakorlati képzési lehetőséget kell biztosítani.
11. Gondoskodni kell a korszerű segédeszközök, speciális munkaeszközök biztosításáról.  A munkába járást, utazást, egyéni szükséglet alapján munkába kísérést segíteni kell.
12. Jó hangulatú, a sérült ember munkáját, teljesítményét megbecsülő munkahelyi légkört kell teremteni. A terhelés mértékét egyénileg figyelemmel kell kísérni.
13. A foglalkoztatás személyi feltételeinek kialakításánál meg kell találni a jól képzett, emberileg kiegyensúlyozott, pozitív személyiségeket, akik fokozzák a foglalkoztatás motivációs bázisát.
A fenti tapasztalatok segítik a tordasi Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona a 2009. évi foglalkoztatási irányelvei kidolgozását, alapját képezik a hosszú távú foglalkoztatási célkitűzéseknek. A foglalkoztatási szükségletfelmérés beépül az elemző munkába, mely az ellátottak egyéni fejlesztési, foglalkoztatási és szolgáltatási tervét alapozza meg.


Tordas, 2008.10.14.


Eisenbacher Imréné
gyógypedagógus, az intézményvezető szakmai helyettese