^Vissza a lap tetejére
logo

Fejér Megyei Gesztenyés Egyesített Szociális Intézmény

Civil összefogással a rák ellen

Kapaszkodó c. folyóirat  2009/1. cikk 
Tordason lesz először fogyatékos nők szűrése

Egyenlő eséllyel és civil összefogással  a rák ellen 

Magyarországon a statisztikák  szerint a szervezett mellrákszűréseken  a női lakosság csupán mintegy harmada jelenik meg. Hátrányban vannak tehát a rossz anyagi körülmények között, szegénységben  élő nők, főképpen  a  roma származásúak, szintén diszkriminálódhatnak a nagy létszámú intézmények fogyatékos lakói is, valamint a mozgásukban korlátozott asszonyok, lányok.

- Nem akarjuk átvenni az állami feladatokat, csak segíteni akarunk a különösen súlyos megkülönböztetéssel élő nőknek – mondja Jó Marianna a Marcia Presky Női Egészségmegőrző Program  által indított és számos szervezet által támogatott „Egyenlő Eséllyel a Rák Ellen „elnevezésű program vezetője . 
Az emlődaganat Magyarországon  a vezető halálozási okok között szerepel, évente több mint 2000 áldozatot követelve magának, ugyanakkor az emlőműtöttek  száma is  ijesztő mértékben növekszik, 7.500 új esetet diagnosztizálnak minden esztendőben .
A Marcia Presky Női Egészségmegőrző Program, amely 2009-ben is folytatja munkáját Magyarországon, épp most zárja le idei pályázatát, amelyet a kistelepülések egészségügyi mutatóinak javítására írt ki. Kis falvak, távoli települések jelentkeztek felhívásunkra, és a program keretében 20 projektet tudunk támogatni, amelyek mind helyi (sokszor kistérségi) összefogásban szerveződnek - folytatja a kampány gazdája, aki egyébként a nemzetközi  American Jewish Joint Distribution Committee (JDC) munkatársa.

Milyen hátteret ad a JDC a mellrák megelőzéséhez?        
- A JDC 1914 óta működik azzal a céllal, hogy segítse a nehéz életkörülmények között élő zsidó embereket szerte a nagyvilágban, ám  különös missziójának, erkölcsi kötelességének tekinti, hogy a nem zsidó, de szegénységgel sújtottak szenvedésén is enyhítsen. A JDC Nemzetközi Fejlesztési Programja több mint negyven országban végzi ezt a munkát, ám  a kilencvenes évektől  tevékenységét az emlőrák megelőzésének segítésére is kiterjesztette. A kezdeményezés első lépéseként kapcsolatba  lépett  a mellrákból gyógyult nők csoportjaival, főképpen Izraelből, Csehországból,Ukrajnából és a  Palesztin fennhatóság alatt lévő területeken élőkkel. A gyógyult asszonyok tapasztalatainak összegyűjtése, tudásának átadása  nagy segítséget jelentett, és végül ez az összefogás vezetett oda, hogy Bosznia-Hercegovinában, Oroszországban és Magyarországon is megalakult a Women's Health Emporwerment Program, vagyis a Női Egészségmegőrző Program, amely a mellrák korai felismerésének segítését tűzte ki célul.

Milyen más civil szervezetekkel működnek együtt?
- Elsősorban a Susan G. Komen for the Cure emlőrák ellenes alapítványt említeném,amelyet Nancy G. Brinken  hozott létre (az USA volt Budapesten akkreditált  nagykövete 2001-2003 között ) éppen személyes érintettsége okán, hiszen emlőrákban elhunyt nővérének  emléke ösztönözte a világméretű mozgalom elindítására. Mára gyógyult betegek, segítők, önkéntesek, aktivisták tömegei vesznek részt a nők meggyőzésében, a felvilágosító munkában, ugyanakkor a hozzáférhető  minőségi betegellátás megteremtésében  és persze az új hatékony gyógymódok mielőbbi felfedezésében. Az “Egyenlő Eséllyel a Rák Ellen” program anyagi és szellemi segítséget kap a Nyílt Társadalom Intézettől is (Roma Programok), amiért nagyon hálásak vagyunk. A Magyar Vöröskereszt önkéntesei nélkül sem működne a program. Eredményesen dolgozunk együtt partnereinkkel , a Magyar Védőnők Egyesületével, az Országos Egészségfejlesztési Intézettel,  a Roma Integráció Évtizede Titkárság Alapítvánnyal,  a Magyar Rákellenes Ligával, a Rákbetegek Országos Szövetségével, ”A rák ellen, az emberért, a holnapért!” Társadalmi Alapítvánnyal, az Egészséget Mindenkinek! Alapítvánnyal, a Primavera Alapítvány munkatársaival és az ÁNTSZ-el is.

Az eltelt két  év alatt milyen tapasztalatokat gyűjtöttek ?
- Sok  segítséget nyújtottak nekünk a civil roma szervezetek, megismertettek bennünket azokkal a módszerekkel, amelyekkel kapcsolatba tudunk kerülni az egyes  közösségekkel. A roma származású nők az átlagosnál is szemérmesebbek, sok és mélyről jövő előítélet övezik őket , elhúzódnak tőlük a nőgyógyászati rendelőkben,  ódzkodnak az intim vizsgálatoktól, ám mivel  körükben igen magas a rákos megbetegedések aránya, részünkről  különleges odafigyelést igényelnek . Pécsett egyesével, személyautóval vitte a helyi roma civil szervezet az asszonyokat Meszesből a szűrőállomásra, de minden helyszínen más működik. Borsod Abaúj Zemplén megyében vannak olyan települések, ahol hajnalban el kell indulni Miskolcra a szűrésre, ám először az ellenkező irányba kell utazni busszal, hogy aztán elérhető legyen az a vonat, amely  végül bevisz a megyeszékhely modern,” multifunkciós” szűrő központjába . Ilyenkor a helyi önszerveződésen alapuló mobilszűrés megszervezése segíthetne, vagy a közös beutazás, mint ahogy Encsen is  történt  még tavaly. Másik példát mondok: Kiskőrösön a Roma Civil Szervezet közreműködésével a város teljes, 45-65 év közötti női lakosságára kiterjeszthettük a szűrést, akkora volt az  érdeklődés.  De eljutottunk Tiszadobra is a Volt Állami Gondozottak Országos Szövetsége közreműködése révén, és Tiszaburára is a helyi védőnő által kezdeményezett szűrőprogramra. Felbecsülhetetlen értéke van a helyi összefogásnak, jobban kellene “használni” ezt az erőt…

A szegénység, a diszkrimináció területéhez kapcsolódva ebben az évben az értelmi  fogyatékossággal élő nők szűrési arányának emelésére is terveznek lépéseket tenni . Ez jól illeszkedik az ENSZ Fogyatékos Személyek Jogairól Szóló Egyezményéhez is, amelyet Magyarország is ratifikált .
- Az intézményekben élő nők helyzetéről most kezdjük gyűjteni az adatokat, de alapvető feltételezésünk az, hogy a mentális hátránnyal élők nagyon nehéz helyzetben vannak éppen cselekvőképességük jogi korlátozása miatt. A programon dolgozó partnereimmel együtt most látogatunk majd el néhány ilyen nagy létszámú vidéki  intézménybe, hogy a helyi önkormányzatokkal, civil érdekvédelmi szervezetekkel együtt elősegíthessük azt a szintű együttműködést, amely biztosítja az ő szűrésüket, illetve felvilágosításukat. Keressük a kapcsolatot mozgássérültek érdekképviselőivel is, hiszen nekik fizikai korlátaik miatt szinte lehetetlen egy mammográfiás (vagy más) szűrővizsgálaton részt venni.  Az ÉFOÉSZ közreműködésével  most először jártunk a tordasi intézményben , ahol Bartók Melinda fogadott bennünket . Elmondta,  hogy milyen nagy gondot jelent a sérült nők szállítása , a rendelőben való várakozás , a kísérés .   A  megbeszélésen részt vettek a Vöröskereszt , a Nyílt Társadalom Intézet  és az Egészséget Mindenkinek Alapítvány  munkatársai   ,sőt a helyi védőnő is , akik együttesen  máris  sok konstruktív ötlettel járultak hozzá , hogy megvalósulhasson az első kitelepített szűrés. A tervek szerint nemcsak az otthon lakóit, hanem az ott dolgozókat, sőt a környékbeli települések női lakosságát is meginvitálhatnánk egy tordasi  komplex egészségnapra . Ez nagyon kényelmes, humánus  megoldást nyújtana a főváros közelében élő , sőt a Budapestre mindennap ingázó  helyieknek, hiszen más esetben távolabbra , Dunaújvárosba kellene utazniuk  a szokásos vizsgálatokra.  Bízom benne, hogy ezzel a civil összefogással sokat lendíthetünk  ,nemcsak a fogyatékossággal élők ,hanem  az egész térségben élők egészségügyi ellátásán.

A magyar rendőrség napja

1992 óta április 24-e Szent György ünnepe a magyar rendőrség napja. Ezen a napon kapnak érdemeik elismeréseként jutalmat, kitüntetést ennek a szakmának jeles képviselői.

 

 

Szent György kis-ázsiai keresztény katona és vértanú. A katonák, a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák, vándorlegények, s utóbb a cserkészek és földművelők védőszentje. Mi április 23-án délután kresz-vetélkedővel népszerűsítettük a felelősségteljes kerékpáros közlekedést. Ezt két lakónk Harczos Tibor és Pécsi István saját kerékpárjaik műszaki felszereltségének szemléltetésével tették igazán interaktívvá. Mindemellett a gyalogos közlekedés írott és íratlan szabályait is áttekintettük kvízjátékunkban. A jól válaszoló lakóink jutalmat kaptak, ami parázs hangulatú vetélkedést eredményezett.
Kora este vendégünk volt Pallagh József főtörzszászlós a martonvásári rendőrőrsről. Vele egy színes, játékos „kérdezz-felelek” vetélkedő keretén belül idéztük meg a képernyőn, könyvekben megismert híres nyomózókat, nyomózókutyákat.

 

 

A főtörzszászlós az életből merített történeteken és lakóink kérdéseire adott válaszaiban ismertette meg az érdeklődőkkel szerteágazó munkájukat melyet földön-vízen-levegőben egyaránt végeznek. Nagyon tetszett a résztvevőknek, hogy kézbe vehették azokat az eszközöket, amelyek a bűnüldözés során segítik a rendőrök munkáját. Ilyenek: a bilincs, gumibot, golyóálló-, fényvisszaverőmellény, védőpajzs, stb.
Búcsúzóul piros-kék fények és szirénázás lengte be az otthonunk melletti csendes gesztenyesort.

Pszinapszis

XIII. BUDAPESTI PSZICHOLÓGIAI NAPOK
 2009. ÁPRILIS 16-17-19

2009.április 19-én Budapesten jártunk a pszichológiai napokon. Élő könyvtárra kaptunk felkérést. Mi voltunk magunk az Élő könyvek, akiktől az arra járók kérdezhettek bármit. Nagyon érdekes és tanulságos volt ez a program. Sokféle emberrel társalogtunk.  A velünk beszélgetők nagyon pozitívan álltak hozzánk. A beszélgetések vidámak, őszinték voltak. Barátságok is szövődtek. Mindenki jól érezte magát szívesen beszélt minden témáról és a kérdezők is kedvesek közvetlenek voltak. Igaz, hogy az emberek félnek az ismeretlentől, de miután velünk beszélgettek teljesen megváltozott a véleményük a sérült emberekről. Mindannyian nagyon élveztük ezt a napot. Máskor is szívesen részt vennénk egy hasonló eseményen.

Gergely Judit

Fogódzkodók az életben

A vonat megállt, a fejemet az ablakhoz nyomva kitekintettem az egyik állomáson. A szememet egy kisgyerekre vetettem, aki apja kezét markolta, miközben tátott szájjal nézte a nagy vasparipát. Abban a pillanatban nekem is ökölbe szorult a kezem, jól jött volna egy kézfogás. Egyedül egy kocsiban, csak hiány, nincstelenség és magány. A magány abban az értelemben, hogy nem volt, aki mellém üljön és a pillantásával tudassa, nem vagyok egyedül a világban.

Akik a Dallal-Tánccal Egymásért® százhalombattai rendezvényen részt vettek, nem voltak egyedül, miután 200 főnél többen (a terem befogadóképessége miatt sokan kirekedve) megtisztelték a rendezvényt. Jelképesen is, de fogták valamennyi szereplő kezét és sok-sok tapssal viszonozták az emberfeletti teljesítményeket.
A TRICOLOR zenekar (a tordasi, regölyi és kislétai otthonok zenekari tagjaiból alakult formáció) Valaki mondja meg című dala csak költői kérdés volt, mert az élet ezen a napon mindenki számára élhető életnek bizonyult. Sikerült pár órára biztosan elfelejteni a mindennapok küzdelmeit és nehézségeit.
Freestyle Zenekar harmadik számára, a Mit remélsz című dalra a válasz egyértelművé vált.
A fogódzkodót valamennyien, nézők, szereplők, rendezők együtt adták. A Ringasd el magad című dalnál már csak az volt az érdekes, hogy tavasz van. A nap kisüt, a fák reményt és életet sugallva kibontakoznak, a kisgyermek apja kezét fogva készül arra, hogy felnőtté váljon, én pedig ülök a vonaton és lassan, közös erővel elérem, elérjük célunkat a fogyatékos ember társadalmi elfogadását, befogadását.
Nem egyedül, hanem több száz ember támogatása és a tordasi kollektíva lelkes hozzáállása mellett.

Köszönöm a szervezők, munkatársaim áldozatos munkáját és a támogatók erkölcsi és anyagi elismerését.

2010. május 14. Dallal-Tánccal Egymásért® Budapest.

Találkozzunk újból!

         Mezeiné Sánta Klára
            intézményvezető

Zöld hírek!

Csatlakoztunk a Föld Órája akcióhoz!

A FÖLD ÓRÁJA a világ legnagyobb klímavédelmi akciója. 2009. Március 28-án este közel egy milliárd ember kapcsolta le a villanyt világszerte, hogy felhívja a figyelmet az éghajlatváltozás veszélyeire. A tordasi otthon lakói és dolgozói is csatlakoztak az akcióhoz, tették ezt azért, mert az otthonban régóta környezettudatos gondolkodás és cselekvés a jellemző. A föld elfáradt és megbomlott természetes egyensúlya az emberek környezetszennyező tevékenysége következtében.

Otthonunk szeretné felhívni minden ember figyelmét, hogy mindenki személy szerint felelős azért, hogy milyen földet adunk tovább az utókornak!ÉBRESZTŐ!
Az otthon tudatos környezetvédő politikájának következtében védjük a földet és annak energia tartalékait, óvjuk a természetet, védjük a környezetet.

Mit teszünk mindezért?

  • nem dobáljuk el a szemetet,
  • külön gyűjtjük a hulladékokat(elem, olaj, papír, műanyag stb.),
  • a konyhai hulladékból komposztálót készítünk,
  • napelemmel csökkentjük az elektromos energia felhasználást,
  • foglalkoztatásunk több mint 50%-a újrahasznosított anyagból dolgozik,
  • műanyag zsugorítót alkalmazunk a műanyag palackok feldolgozására,
  • ápoljuk és rendben tartjuk környezetünket,
  • lakóink és dolgozóink példaértékűen gazdálkodnak az energiák felhasználásával,
  • otthonukban Ébresztő néven környezetvédő csoport működik,
  • ápoljuk a környék környezetvédő alapítványaival a kapcsolatot ,
  • valamint a településen valamennyi környezetvédő akcióba bekapcsolódunk.

Tesszük ezt azért, mert szeretjük a földet és minden kincsét és egy egészséges és élhető környezetben szeretnénk élni!

Márkusné Varga Judit
szociális munkás

Ön mit tesz az egészséges szép tiszta környezetért?

A hallás szabadsága

A hallásvesztés főleg idősebb korú emberek általános problémája, de gyakran előfordul, hogy különféle okok miatt már korábbi életkorban is megjelenik a halláskárosodás.
A hallássérült embereket gyakran úgy kezelik, mintha a rendesen hallóknál kevésbé értelmesek lennének. Intézményünk lakóit ez a probléma halmozottan érinti, ugyanis a meglévő értelmi fogyatékosság mellett ha halláskárosodás is megjelenik, akkor tovább nehezíti a közösségi együttélést. A kis közösségekben való beilleszkedést akadályozza, ha egy lakó hallása csökkent, nem hallja a hozzá intézett kérdéseket, a háttérzajok zavarják, nem tud olyan közösségi programokon ( színház, zenehallgatás, játékok) részt venni, melyek a minőségi életvitelhez elengedhetetlenek, a barátságok kialakulásában is hátrányt jelent.

A Fővárosi Önkormányzat közreműködésével 2009-ben egy átfogó audiológiai szűrést szerveztünk a WIDEX-H Kft szakmai támogatásával, mely segítségével ellátottjaink több mint 50%-a részt vett a hallásvizsgálaton. A vizsgált személyek kb. 10 %-ban szenvednek különböző fokú halláskárosodásban. Az audiológus szakvéleménye alapján az ellátott, a személyi gondozó és a gondnok  illetve a szakmai vezetés közös döntése alapján 7 fő részére kezdeményeztük az egyedi beállítású, formájú hallókészülék beszerzését. A készülékek használata egyszerű, könnyen kezelhető, gyorsan megtanulják ellátottjaink a kezelését.
Köszönjük a Fővárosi Önkormányzatnak és a WIDEX Kft-nek a segítségét abban , hogy lakóink életminőségének javításában részt vettek.

Tordas, 2009.04.09. 

K.-Bartok Melinda
Egészségügyi és ellátó-gondozó csoportvezető 

Tánclépések

2009. április 10-19. között a Fővárosi Önkormányzat gyulia Idősek Otthona szervezésében megrendezésre kerülő Tavaszi Kultúrális Napok programjaként 2009. április 14-én 10 órakor nyílik a Tánclépések című kiállítás, amely a Fővárosi Önkormányzat tordasi Értelmi Fogyatákosok Otthonának ellátottjai által készített alkotásokból került összeállításra.

 

Munkaterv 2009.

Munkaterv 2009.

A munkaterv kiemelt célja:

Útkeresés az esélyegyenlőség, a fogyatékos emberek jogérvényesítése, társadalmi integrációja megvalósulásához. Feladatainkat ezen elvek figyelembe vételével határoztuk meg, melyhezszlogenünk Dallal-Tánccal Egymásért® 2009. Programjainkat lehetőségek szerint úgy építjük fel, hogy kapcsolódjon a Dallal-Tánccal Egymásért® rendezvényhez.

A strukturált ellátási kínálat éves, kiemelt céljai:

  • A súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek harmonikus személyiségfejlődése feltételeinek biztosítása a hétköznapokban zajló nevelés alapvető gyakorlati eljárásainak alkalmazásával (fejlesztő gondozás, mindennapos tevékenységre nevelés, kommunikáció kialakítása).
  • Az értelmi fogyatékossággal élő idős emberek tartalmasabb élete, jobb életminőségének elérése.
  • Az értelmi sérült emberek foglalkoztathatóságának kiszélesítése, munkaerőpiaci befogadása, látható és aktív szereplővé tételének elősegítése, inklúziója.
  • Az önrendelkezés, önérvényesítés elősegítése, támogatott döntéshozatal.

A teljes munkaterv letölthető pdf formátumban innen: Munkaterv 2009.

Termékfejlesztő brainstorming workshop

 

Termékfejlesztő brainstorming workshop
Tordas, Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona
Időpont: 2008.12.19.

A termékfejlesztő brainstorming workshop célja az volt, hogy az Aktív Műhely üzleti tervezés és termékfejlesztés program zárásaként a tordasi intézmény segítséget kapjon termékkörének kibővítéséhez. Az üzleti tervezés során ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy a szociális foglalkoztatás gazdaságos és hatékonyabb működéséhez szükség van a papírrészleg termékkörének bővítésére.

A termékfejlesztő brainstorming közvetlen célkitűzése tehát új termékötletek felvázolása volt, amellyel elősegítjük az intézmény termékfejlesztési tevékenységét. Ennek érdekében a brainstormingra kreatív szakembereket kértünk fel (designereke és marketingesek), akik Dr Mitev Ariel marketing szakértő irányításával a termékötletek generálásában vettek részt. A brainstorming felépítésével és a folyamat moderálása során arra törekedtünk, hogy minél tágabb lehetőséget biztosítsunk az eredeti ötleteknek és inspiratív munkának. A workshop első felében játékos formában a papír jellemzőire, jelentőségére és felhasználási módjaira fókuszált a csoport:
* a szabad asszociációs játékokkal: „mi jut eszükbe arról, hogy (gyűrt, merített) papír?”,
* „Egy papír élete”-játék: milyen lenne az életem, ha papír lennék, milyen kellemes és kellemetlen élményeim lennének, mi szeretnék lenni? (kulcsszavakkal)
* Szabad asszociációs gyakorlat a papír különféle felhasználási módjairól: „Mire használható ez a papír?”
* Kifordított játék: „Az életünk papír nélkül”, „Papír nélkül nem lehetne…”

A délután során a meghívottak a délelőtti ötletek alapján termékfejlesztési munkát végeztek, illetve az intézmény meglévő termékeinek a megtekintése során fejlesztési javaslatokat fogalmaztak meg.

 

A designerek ötleteit a termékekhez készített vázlatai tartalmazzák. A workshop végén valamennyi tervező bemutatta termékfejlesztési javaslataikat a csoport előtt. A prezentációról készült fényképek, valamint a résztvevők (az intézmény munkatársa is!) visszajelzései egyaránt igazolták , hogy a barinstorming workshop az előzetes terveknek megfelelően elősegítette a tordasi intézmény üzleti tervében megfogalmazott fejlesztési tevékenységet.

 

Képek a workshopról: munka közbe

Jakab Áron
programkoordinátor

Miénk a vándorkupa

A 2009-es szezont az MSOSZ és a bélapátfalvi Módszertani Intézet közös szervezésében megrendezett asztalitenisz versennyel kezdtük.
A korai indulás ellenére alaposan felkészülve, nagy lelkesedéssel érkeztünk meg a csarnokba.
Az ünnepélyes megnyitó után a kvalifikációs versenyekkel telt el a délelőtt. A divíziós versenyek meghozták számunkra a győzelmet.

Eredményeink

 Név

 Divizió 

 Helyezés

 Balogh G. János

II.

IV.

 Farsang Erika 

I.

I.

 Muhari Gabriella

II.

I.

 Paulik Anikó

III.

I.

 Rikkert Zsuzsanna

IV.

I.

 Seres Éva

I.

II.

Csapatunk 50 ponttal megszerezte a „KORMOS ISTVÁN” emlékverseny vándorkupáját.
Jövőre szeretnénk ugyanilyen jó eredménnyel magunkénak tudni ezt a szép serleget.

Tordas, 2009-02-23

Mocsonoki Károlyné
TEMPO TORDAS Se

Farsang hava otthonunkban

"Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
Hogy melegednének az emberek.
.........................................
Azt a tüzet, ó jaj, meg kéne rakni,
Hogy fölengednének az emberek!"

József Attila

 

 

E sorok is kifejezik érzéseinket, azt, hogy nem szeretnénk magányosan, szomorúan üldögélni szobánkban, keressük azokat az embereket, akikbe kapaszkodhatunk, keressük a boldogságot. A hosszú télen mindig nagyon vágyunk a közös, bulizós estékre, ahol egymással szeretetben, megértésben, együtt szórakozhatunk. Ennek jegyében született meg idei hagyományos farsangi műsorunk is, ahol lakóink igazán jól szerepeltek, még a lakóotthonokban élők is kitettek magukért.

Köszönet ezért a nővérkéknek, fejlesztőknek, szociális munkásunknak is, akik lelkiismeretesen, szorgalmasan készítették fel őket a csodásabbnál csodásabb táncokra, szavalatokra, egyéb produkciókra. Az amúgy is jó hangulatot Katona Misi tréfás konferálása tette még vidámabbá. Idei mottónkat – „Dallal, tánccal, egymásért” – hűen tükrözte a záró tánc, melynek koreográfiája L. L. Junior jól ismert dalára készült.

“Összetart a dal minket
A zene legyőz mindent
Még a háborút s könnyet
Ha szól a dal
Csak egy kicsit még és meglátod
Másképp is láthatod a világot
Hogyha úgy tiszteled a másikat
Mint önmagad!”

A báli zenét idén Provoda József szolgáltatta lakóink nagy-nagy örömére, akik egész este kitartóan ropták a táncot.


Ebben a hónapban két alkalommal is eljutottunk színházba.
Először a Néma Levente című darabot tekintettük meg kerekes-székes lakóinkkal a Magyar Színházban, majd  J.Strauss Denevér című operettjét élvezhettük a Ruttkai Éva Színházban.
A farsangi időszakot a húshagyókeddi népszokás szerint böjt előtti „lakomával” zártuk, ügyes kezű hölgylakóink segítségével gofrit sütöttünk, melyet nagy szeretettel tálaltak fel társaiknak.
Gárdonyi Géza csodálatos gondolatával kívánunk a húsvét előtti negyven napos böjti időszakra erőt az őszinte, önzetlen, tiszta szeretet érzéséhez és gyakorlásához.

„ A szeretetnek melege van a természet hidegében, világossága van az élet sötétségeiben, és a szeretetnek ajkai vannak, amik mosolyognak velünk az örömben, és lecsókolják a könnyeinket a fájdalomban.”

Magyar Kultúra Napján

A „DALLAL -TÁNCCAL EGYMÁSÉRT”
év hivatalos megnyitója
a Magyar Kultúra Napján
2009. január 22-én


Alig vagyunk túl a 2009-es év első hetein. Még élénken él bennünk a szilveszteri éjfél, az újév köszöntése. Az első pillanatokban minden és mindenki elcsendesedett. Magyarországon és szerte a világban, ahol magyarok élnek, elénekelték nemzeti imánkat, a magyarok himnuszát.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon zárta le Csekén a Himnusz kéziratát.

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
Érmes sportolóink is elmondhatják; amikor nyakukba akasztották érmeiket s megszólalt a magyar himnusz, népünk legmeghatóbb dala, akkor szemükbe könny szökött a meghatottságtól és az örömtől.
Megemlékezésünk első elemeként lakóink mazsorett csoportja mutatta be valódi magyar indulóra koreografált műsorszámát.
Ünnepeink elképzelhetetlenek a Himnusz nélkül; ezen a délutánon Mihaleczky Ferenc és Radics Gyula mondott részletet nemzeti imánkból.
Ezt követően intézményünk vezetője néhány szép gondolattal megnyitotta az új kulturális évet, melynek mottója „DALLAL -TÁNCCAL EGYMÁSÉRT” .
Kicsiny énekkarunk citerakíséret mellett énekelte el a Madárka, madárka kezdetű népdalt, majd Szabó Margaréta elmondta: Petőfi Sándor:  Szülőföldemen című versét.
Nemzeti értékeinket zenés vetítés keretében idéztük fel.
Végezetül a Himnusz közös éneklésével zártuk megemlékezésünket.